Elmolight

 A Coli baci és a komposztkészítmények

 

 

Mint ismert: a szennyvíz-iszapból és állati eredetű hulladékokból készült, engedélyezett komposztok fertőzőképesség vizsgálatainak – többek között – az Escherichia Coli baktérium jelenlétének ellenőrzése is a része, amely egyúttal a komposztálási technológia hatékonyságának a mércéje is. A korlátozás nélküli kereskedelmi forgalomba hozható készítmények engedélyeztetéséhez a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006 (V.18) FVM rendelet adja meg a szükséges paramétereket és határozza meg az elvégzendő szükséges vizsgálatokat. Ezek a vizsgálatok hivatottak arra, hogy az egyes technológiák esetében kiszűrjék az alkalmatlan – vagy veszélyforrást hordozó – készítményeket.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága ennek a szigorú engedélyeztetési eljárásnak a betartásával – és betartatásával – komoly védőbástyája azokkal a veszélyekkel szemben, amelyeket a fogyasztásra kerülő növényi termékek hordozhatnak. A németországi események tükrében látható, hogy ez milyen fontossággal bír a jövőben is.

Az Európai Unióban az egységes piac létrejötte együtt járt a hatósági ellenőrzések és az ellenőrző intézmények leépülésével. Magyarország most kicsit nyugodtabb lehet: itt még megmaradt a korábban szigorúnak tartott szakszolgálat a maga ellenőrzési és engedélyezési rendszerével. A Magyarországon forgalomba kerülő komposztokra, komposzt-jellegű készítményekre – termékekre - kiadott engedély-okiratok és az azokban rögzített technológiai leírások pontos betartása pedig biztosítja, hogy a kommunális iszapok, trágyakészítmények fertőzőképessége minimálisra csökkenjen, sőt teljesen megszűnjön.

Tekintettel arra, hogy az engedéllyel rendelkező, irányított technológiával előállított és kibocsátott termékek gyakorlatilag bármely növénykultúrában felhasználhatóak. Azonban az előírások hiányos betartása a komposzt révén fertőzőképes fajokat hozhat kontaktusba a növényállománnyal. Ebben az esetben pedig a közvetlenül fogyasztásra kerülő gyökér-zöldségek, zöldségek és gyümölcsök veszélyhordozóvá válhatnak. Mindaddig azonban, amíg a béltraktusban (is) élő fajok esetében a csíraszám elhanyagolható, komolyabb fertőzéstől nem kell tartani, főleg nem járványos megjelenéssel (lásd az engedélyeztetési eljárás részeként elvégzendő OKI higiénés vizsgálatot).

Külön fel kell hívni viszont a figyelmet arra, hogy ha a kommunális szennyvízben, szennyvíziszapban, állati trágyában, vagy trágyalében mutációt indukáló kémiai ágensek, esetleg gyógyszer-maradékok, gyógyszerhatóanyag-maradékok kerülnek kapcsolatba fertőzőképes fajokkal, a mutáns kórokozók ismét megjelenhetnek. Sajnos ez egyre kevésbé kizárható az állattartásban vagy a kommunális szennyvíziszapok kezelése kapcsán. Megfelelő biológiai eljárással ezek a – többnyire szerves - vegyületek lebonthatók, eliminálhatók. Amennyiben azonban ez elmarad, vagy a komposztálási folyamat nem kellő hatékonyságú és nem pusztítja el a fertőzőképes fajokat, úgy a komposzt a termelőnél, felhasználónál és fogyasztónál is fertőzési forrás lehet. 

Ha ezeknek a nagy tömegben képződő biomasszáknak a felhasználása kockázati tényezőt jelent, akkor felmerülhet a kérdés: miért használjuk őket? A válasz: Magyarország abszolút műtrágya importőr, hiszen az idehaza gyártott nitrogén műtrágyák legfontosabb alapanyaga is az import földgáz. Éppen ezért nem engedhetjük meg maguknak, hogy a nagy mennyiségben, koncentráltan képződő növényi tápanyagot ne forgassunk vissza a termelési ciklusba. Ráadásul a magyar talajok eléggé leromlottak a korábbi műtrágya-centrikus termesztési koncepciók miatt és az állattenyésztés sem tud már kellő mennyiségű szerves trágyát biztosítani. A megfelelő – államilag ellenőrzött – komposztálási technológia a biztosítéka annak, hogy ezt a stratégiai mennyiségű tápanyagot visszanyerjük, a használat kockázati tényezőit kiiktassuk és gyakorlatilag egy új tápanyag-bázist előállító iparágat beindítsunk.

Nehéz utólag megbecsülni, hogy a németországi fertőzést okozó mutáns hogyan keletkezett: mutálhatott állati béltraktusban; de lehet, hogy olyan kémiai mutáns is, amelyet vegyi anyagok, vagy gyógyszergyártási maradék-anyagok kontaktusa generált. Erre nehéz lesz biztos választ adni. Ezzel szemben az, hogy honnan került a fogyasztott zöldségekre, szójacsírára a kórokozó, valószínűsíthető: hígtrágya- vagy szennyvíz öntözéssel, esetleg kommunális szennyvíziszap kihelyezésével. Ebben az esetben a termelő, illetve a tápanyag-szolgáltató felelőssége kerül előtérbe.

A mi közös szempontunkból csak az számít, hogy egy lazábban felügyelt-, nem ellenőrzött vagy hiányosan végrehajtott technológia ne lehessen kiindulási oka egy fertőzésnek. Erre a korábban hivatkozott rendelet előírásai és az azt betartató szakhatóság komoly garanciát jelent. A történések határozottan alátámasztják, hogy ebben a védekezési mechanizmusban Magyarország egyelőre jó helyzetben van, az importált növényi termékek-, valamint a tápanyag-gazdálkodási célból az Európai Unió területén előállított komposzt-készítmények felhasználása esetében is.

Természetesen a biológiai beavatkozással irányított komposztálási eljárásnak mindaddig nincs kockázata, amíg az engedélyezett technológiát a gyártó cégek betartják, ezt - az üzemeltetési utasítás pontos betartása mellett - az előzetes szakhatósági engedélyeztetéshez szükséges vizsgálatok is igazolják. Ezt a történtek tükrében igen fontos momentumnak tekinthetjük.

Hasonlóan fontosnak tartjuk a technológiai lépések pontos dokumentálását a cégeknél (az ún. prizmanapló vezetését) a termék kiszállításáig, a szakterületen dolgozók és azok irányítóinak szempontjából.

Nem a mi kompetenciánk – és nem ennek a cikknek a terjedelme hivatott - eldönteni, hogy a közvetlen szennyvíz vagy szennyvíziszap-kijuttatás, illetőleg a spontán komposztálások, vagy a gyorsított-, illetve ásványi adalékokkal operáló komposztálási eljárások esetében mekkora a veszély, de ezekben az esetekben a fertőzőképesség kockázata fokozottabban fennállhat.

A németországi események ismeretében pontosan ezért szükséges a kockázatok felismerése és a megelőzés. Továbbá ezért kell - még most - felhívni a figyelmét a gyártóknak, valamint a hasonló termékeket használó vagy forgalmazó cégeknek az ellenőrizetlen készítmények, gyenge minőségű komposztok alkalmazásának veszélyeire.

 

Elmolight Kereskedelmi és Szolgáltató Bt

 

 Zöld Iparban Magazinban megjelent cikk...tovább