Elérhetőségeink
Cím: 8300 Tapolca, Kossuth u. 2.
Telefon/Fax: 87/413-569
Email: titkarsag@elmolight.hu
Telephely nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 7-15 óráig
Szénhidrogénekkel szennyezett talajok ártalmatlanítása
A technológia elvi alapja, hogy léteznek olyan mikroorganizmusok, amelyek életműködésükhöz alternatív szénforrásként szénhidrogéneket (olajat, benzint, stb.) képesek hasznosítani.
Az ELMOLIGHT Kereskedelmi és Szolgáltató Bt által forgalmazott oltóanyag a természetből izolált, szénhidrogénbontó képességre szelektált, mesterséges úton felszaporított és szilárd hordozón kiszerelt mikroorganizmusok keveréke, amely alkalmas alifás, aliciklikus és aromás szénhidrogének lebontására CO2, H2O és hő felszabadulása mellett. Az oltóanyag emberre és környezetre káros mikrobákat, anyagokat nem tartalmaz.
A technológia általános ismertetése:
1. Helyszíni bejárás, tájékozódó vizsgálatok
A talajszennyezettség mértékének és talaj fizikai, kémiai paramétereinek megállapítása. E felmérés során a szennyezettség horizontális és vertikális kiterjedését is meg kell állapítani. (Alvállalkozásra javaslatot teszünk.)
A vizsgálati adatokból megtudható, ill. számítható:
szennyezett talaj mennyisége átlagos szennyezettség mértéke
a szennyező anyag fajtája
a szükséges oltóanyag mennyisége (1-3 t%)
a szükséges segéd- és kiegészítő szubsztrát mennyisége (5-15 %)
2. Kiviteli és ütemterv készítése
A helyszíni adottságok és a felmérés eredményeinek figyelembevételével részletes kiviteli és ütemtervet készítünk, ami tartalmazza:
a műszaki megoldást, a gép és munkaerő szükségletet,
a munkák időbeni ütemezését (anyagok szállítása, összekeverése, forgatások),
a talajszennyezettség csökkenésének várható időbeni ütemét (6-18 hónap),
költségtervet,
felelősségvállalást.
3. Az ártalmatlanítás kivitelezése
Az alkalmazott módszerekre egységesen jellemző, hogy az oltóanyagot, és az életműködéshez szükséges kiegészítő- és segédszubsztrátot lehetőség szerint egyenletes, homogén módon kell a mentesítendő közeghez keverni (bejuttatni).
3.1. Felszíni, helyszínen végzett mentesítési eljárás
ha csak a talaj 0-100 cm-es rétege szennyeződött, és a terepadottságok lehetővé teszik, akkor a számított mennyiségű oltóanyag és szubsztrát felületre történő egyenletes kiszórása után a talajt a szennyezés mélységéig át kell forgatni, pl. szántással. Ha a szennyezettség mértéke meghaladja a 15.000 mg/kg-ot, úgy 3-5, ha ez alatt van, úgy 2-4 alkalommal kell levegőztetés és homogenizálás céljából átforgatni.
3.2. Kezelőágyas mentesítési eljárás
ha a talaj 100 cm-nél mélyebben is szennyezett, úgy azt ki kell termelni, 2,5-3,5 m magas prizmákat képezve. Amennyiben nagyobb, összefüggő terület szennyezett, úgy elfogadható megoldás az is, hogy egy 2-4 m széles sávban kitermelt talaj helyére töltjük a következő 2-4 m széles sáv talaját.
3.3. In situ (injektálásos) mentesítési eljárás amennyiben olyan talajszennyezés történt, hogy a talaj forgatása, kitermelése nem oldható meg (pl. burkolt felület v. épület alatt), úgy létezik olyan eljárás, amivel a szennyezett talajrétegbe dréncsöveket húznak be, s ezeken keresztül a talajba juttatható az oltóanyag, a tápoldat, levegő és szükség esetén meleg levegővel a talaj melegíthető is. Ehhez előzetesen részletes talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni, s ennek függvényében lehet a dréncső-hálózat sűrűségét meghatározni. A módszer előnye, hogy a területet nem kell bolygatni, ugyanakkor hátránya, hogy az ártalmatlanítási folyamat nehezebben irányítható, ellenőrizhető, költségei magasabbak.
Az első két módszer esetén az oltóanyagot és a szubsztrátot már a kitermeléskor célszerű a talajhoz adni, amennyiben a homogén elkeverése biztosítható. Az oltóanyag - és szubsztrátnak a szennyezett talajhoz való hozzákeverését hívjuk beoltásnak. A beoltást követően - a szennyezettség mértékétől függően - kell levegőztetés és homogenizálás céljából a talajt átforgatni, átkeverni.
A mikroorganizmusok élettevékenységéhez szükséges víz biztosítása miatt ügyelni kell, hogy a talaj nedvességtartalma 40-60 % körüli értéken legyen. Ezért a talaj nedvességtartalmát rendszeresen - havonta legalább egyszer - ellenőrizni kell, szükség esetén gondoskodva a nedvesség pótlásáról. A talaj túlnedvesedése (80 % fölötti víztartalom) a levegőtlenség kialakulása miatt ugyanolyan káros, mint az erős kiszáradás, ami ellen szükség esetén a csapadékvíz elvezetésével, vagy gyakoribb forgatással lehet védekezni.
Ha a szennyezettség mértéke magas (20-40 e mg/kg), akkor az intenzív bomlás miatt előfordulhat, hogy a prizmázott talaj hőmérséklete eléri az 50-60 oC-ot is. Tekintve, hogy 45oC felett a mikroorganizmusok élettevékenysége lecsökken, ill. pusztulnak, a prizmák hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell. A szénhidrogén-bontáshoz a mikroorganizmusok számára ideális hőmérséklettartomány a 25-40 oC. A prizmák hűtését nedvesítéssel vagy forgatással lehet megoldani.
Az in situ eljárás esetében a viszonylag alacsony talajhőmérséklet lassítja a folyamatot (30-50 %-kal), célszerű - és az általunk leggyakrabban felkért alvállalkozó technológiája lehetővé teszi - a meleg levegő befuvását a szükséges oxigén biztosítása során.
4. Ellenőrző, minősítő vizsgálatok, mérések
Az ártalmatlanitás folyamán rendszeresen kell ellenőrizni a talaj nedvességtartalmát és hőmérsékletét, valamint a 100-500 m3-enként vett átlagmintákból a szennyezettség csökkenését nyomon lehet követni.
A mintavételek időpontja:
4.1. Kiindulási állapot
4.2. Levegőztetést megelőzően
4.3. Utolsó mintavételnek tekinthető az I. fokú hatóság által előirt határérték elérése - ez egyúttal a hatósági mintavétel is.
Nagyobb szénhidrogénnel szennyezett ártalmatlanítási munkáink helyszínei
Az Agro-Ferm Kft. és Bio-Gen Kft. által kidolgozott, Elmolight Bt. által megvásárolt és több referenciahelyen - a teljesség igénye nélkül technológiánkkal eddig több, mint 50.000 m3 szénhidrogénnel szennyezett talaj került ártalmatlanításra - is eredményesen alkalmazott ártalmatlanítási eljárás során a bevitt nagyszámú mikoorganizmusnak, a segéd- és kiegészítő szubsztrátnak köszönhetően az ártalmatlanított talaj minősége, termékenysége javul, a keletkező humuszanyagok nagy adszorpciós kapacitása miatt javul az ún. környezetvédelmi kapacitásértéke is. Figyelembe véve ezt, valamint, hogy szubsztrátként is természetes eredetű anyagokat alkalmazunk az eljárás során, a technológia kifejezetten környezetbarátnak tekinthető.