Elérhetőségeink

Cím: 8300 Tapolca, Kossuth u. 2.

Telefon/Fax: 87/413-569

Email: titkarsag@elmolight.hu

Telephely telefonszáma: 30/927-4666

Telephely nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 7-15 óráig

Szennyvíziszap kezelés fontossága és a szennyvíziszapokban rejlő lehetőség

 
A növekvő mennyiségű szennyvíziszap napjainkban egyre több problémát okoz. A hulladékok kezelése, feldolgozása, és e hulladékok elhelyezésének környezetbarát megoldása nem várathat magára, a kezelendő szennyvíziszap mennyisége a szennyvízelvezetési és tisztítási program előrehaladtával számottevően növekszik. A 2000. évben keletkezett iszapok mennyiségéhez képest már 2008-ra közel 85 %-kal nőt a keletkező szennyvíziszapok mennyisége.
 
A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás során keletkezik. A szennyvíziszap, kommunális szennyvíziszap egy melléktermék, amely elhelyezése általában komoly gondot és költséget okoz, de az új és hatékony eljárásoknak köszönhetően akár még bevételi forrást is jelenthet, de ehhez megbízható, igazolt és engedélyezett, biztonságos szennyvíziszap kezelési technológiára van szükség.
 
Az iszap minőségétől (kémiai összetétel, víztartalom, fertőzőképesség) függ a hasznosítás, ártalmatlanítás módja. A világban számos megoldás létezik az szennyvíziszapok kezelésére, hasznosítására: komposztálás, injektálásos eljárás alkalmazásával történő termőföldre kijuttatás, biogáz előállító üzemben történő felhasználás, együttégetés, önálló égetés. Az ártalmatlanítás legkevésbé és kedvező- néhol már most komoly problémát jelentő módja - az előkezelést követően hulladéklerakóban történő elhelyezés. Környezetvédelmi szempontból, társadalmi és gazdasági előnyöket is figyelembe véve, valamint a környezeti terhelések csökkentése és hulladékhasznosítási elvárások betarthatóságához kizárólag azok az eljárások támogatandóak, amelyek a szennyvíziszapot megújuló energiaforrásként, például termésnövelő anyagként (komposzt, talajjavítás) történő hasznosítását valósítják meg.
 
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a települési önkormányzat közszolgáltatás körében ellátandó feladataként határozza meg a szennyvíziszap, kommunális szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésének megszervezését. A hulladékgazdálkodási törvényt figyelembe véve törekedni kell a szennyvíziszapok kezelése során a hasznosításának megoldására, előnyben részesítve azokat az eljárásokat (biológiai aerob vagy anaerob lebontás, mint anyagában történő hasznosítás), amelyek széles körűen felhasználható termékeket, példánknál maradva komposztot eredményeznek.

A szennyvizek és szennyvíziszapok kezelésének és mezőgazdasági felhasználásának a szabályai egyértelműek.
 
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. április 8-án közölt Nemzeti Vidékstratégiai koncepcióban megfogalmazottak, és a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján az ország vezetése által megfogalmazott szemlélet és felismerés, illetve helyesen kijelölt irány, hogy egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.
 
Ahogy a startégiai koncepcióban is olvasható, komoly, állandóan rendelkezésre álló bázisként kell kezelni a szennyvíziszapokban rejlő lehetőségeket és hasznosabb, ha a szennyvíziszapot, kommunális szennyvíziszapokat, mint szerves tápanyag bázis lehetőségeként vizsgáljuk.
 
1/B Talajvédelem, hulladékgazdálkodási program
 
Részlet a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. április 8-án közölt Nemzeti Vidékstratégiai koncepció – 2020 II. (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégiai alapvetések) vitaanyagából:
 
7.1.1 Talajvédelmi program

A talaj Magyarország egyik legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrása, melynek védelme, termékenységének fenntartása nem csupán a földhasználó, hanem a társadalom hosszú távú érdeke. A kedvező hazai természeti adottságok miatt a jó minőségű talajok aránya és a nagy termőképességű talajok kiterjedése jelentős. A kedvező adottságokat azonban természetes talajpusztulási folyamatok és az emberi beavatkozások (pl. helytelen agrotechnika, vegyszerhasználat, mezővédő erdősávok kiirtása) egyaránt károsítják. Ezen folyamatok a talajtermékenység csökkenése mellett a mezőgazdasági termelés költségeinek növekedését, az ökológiai, vízháztartási (növekvő aszályérzékenység) körfolyamatok felbomlását, a kockázatos anyagok felhalmozódását (élelmiszerbiztonság), valamint a vizek, ivóvízbázisok elszennyeződését eredményezik.”
 
Stratégiai irányok és teendők
 
  1. Talajkészleteink mennyiségének és minőségének fokozott védelme és termékenységének hosszú távú fenntartása.
  2. Talajvédő agrotechnika és gazdálkodás megvalósítása (extenzív hasznosítású területeken a természetes növénytakaró – őshonos növényzet – helyreállítása, intenzív hasznosítású területeken precíziós mezőgazdaság), a talaj-degradációs tényezők (pl. erózió és defláció) megelőzése, mérséklése, a talajok rekultivációja, valamint az ezeket elősegítő szabályozási feltételek és támogatási lehetőségek (pl. gépbeszerzésekre, szaktanácsadásra, periodikus mélyművelés elvégzésre) biztosítása.
  3. A talajállapot folyamatos monitoringja, a termőföld és talajvédelmi előírások betartásának ellenőrzése. A szakhatóság intézményrendszerének megerősítése, a talajvédelmi stratégia korszerűsítése.
  4. A termőföldvédelem törvényi garanciáinak és gazdasági eszközrendszerének erősítése.
  5. A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása: a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása.
  6. A talajerő-utánpótlás természetes anyagainak és módszereinek ösztönzése: a szervesanyaggazdálkodás fejlesztése, zöldhulladékból készült komposztok, fermentátumok, szennyvíziszap elhelyezése minőségi kritériumainak megállapítása.
  7. A talaj víztározó kapacitásának növelése és minél hatékonyabb kihasználása.
7.2.5 Hulladékgazdálkodási program

Az agrárgazdaság és a vidék számára fontos, hogy értékes anyagok ne váljanak hulladékká, azaz melléktermékként vagy másodnyersanyagként hasznosíthatók legyenek és ne jelentsen terhet hulladékként történő kezelésük…
….. A hulladékképződés megelőzése szempontjából fontos a mezőgazdasági szektorból származó anyagok minél nagyobb arányú visszaforgatása. A melléktermékként fel nem használható biomassza hasznosítását elsősorban biogáz és/vagy komposztáló telepek létesítésével kívánatos biztosítani. A célok eléréséhez szükséges intézkedéseket minden esetben a megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás prioritási sorrendben, a környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag leghatékonyabb megoldások alkalmazásával kell megtenni. További cél a biológiai úton lebontható növényi melléktermékek és hulladékok lerakásának korlátozása, lehetőség szerint megszüntetése, melyben fontos szerepe van a házi és közösségi komposztálás elterjesztésének. ...”

2. Kormányzati célkitűzések – Vizi-közmű szolgáltatás / szennyvízkezelés

Részlet a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. április 8-án közölt Nemzeti Vidékstratégiai koncepció – 2020 II. (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégiai alapvetések) vitaanyagából:

7.2.2 Szennyvíz program

A településeken keletkező szennyvizek elvezetése és tisztítása a lakosság életminőségének javításához, a közegészségügyi szempontok érvényesítéséhez, a környezet védelméhez, valamint a gazdaság fejlesztéséhez egyaránt hozzájárul.

Folytatni szükséges a 2000 lakosegyenérték (LE) szennyezőanyag terhelés feletti szennyvízelvezetési agglomerációkban a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és-tisztítási Megvalósítási Program végrehajtását és ösztönözni szükséges a lakások csatornára való rákötését. További feladat a keletkezett települési szennyvíziszap kezelési és elhelyezési tervek kidolgozása. Emellett biztosítani kell a 2000 LE alatti településeken keletkező szennyvizek kezelését is (településszintű megoldások, egyedi szennyvízkezelő létesítmények/berendezések szakszerű kialakítása, megépítése és előírás szerinti használata). A települési folyékony hulladék szakszerű gyűjtése és megfelelő kezelése érdekében az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése szükséges.”
 
A szennyvíziszap hasznosítás több hazai nagyvárosban is megoldásra került egy olyan biológiai alapú szennyvíziszap kezelési  technológiával, amely ezeket a hulladékokat jól hasznosítja és a szennyvíziszapot alapanyagként felhasználva végül az agráriumban kiválóan felhasználható, jól értékesíthető, engedélyezett termelésnövelő anyagot gyárt.
 
Valljuk be: hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar több figyelmet és törődést igényelne! Magyarország történelme során többnyire mezőgazdaságból élt, hazánk mezőgazdasági adottságai majdhogynem egyedülállóak, a magyar élelmiszerek és termények minőségéhez nem fér kétség.
 
Magyarországon is egyre jelentősebb gondokat okoznak a túlzott, vagy egyoldalú kemikália - használatból eredő talajtani problémák. Az alacsony szervesanyag-visszapótlásból, a humuszképződés lefékeződéséből eredő károk azonosak, és egyformán súlyosak a világ bármely részén. A műtrágya árak folyamatosan emelkednek, a több évtizede tartó folyamatos és mennyiségben növekvő műtrágya használatok súlyos károkat okoztak a földekben. Egyre sürgetőbb egy új alternatíva a tápanyag-utánpótlásra, a termőföldek talajéletének visszaállítására, mindezt biológiai alapokon és a lehető legolcsóbban.
 

Műtrágya hatóanyagok árának változása

 
 
Régebben az állattenyésztésre hárult a mezőgazdasági területek megfelelő mennyiségű és minőségű szerves- trágyával történő ellátása, azonban az állatállomány csökkenésével(a szarvasmarha állomány 1999-2010 között 20,54%-al csökkent)  a szervestrágyázási lehetőség is egyre szűkebb.
  
 
Itt kapcsolódik össze az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szennyvíziszapok, kommunális szennyviziszapok kezelése, hasznosítása és a termőföldekben kialakult szerves anyag és mikroelem hiány visszapótlása, hiszen a megfelelő beltartalmi mutatókkal rendelkező szennyvíziszap, megfelelő kezeléssel, technológia alkalmazásával felhasználható mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására.
 
A szennyvíztisztítás folyamata is mikrobiológiai, de fajösszetételében merőben eltér a klasszikus komposztálódástól. A friss, vagy a rothasztott szennyvíziszap - benne gyakorta nagy csíraszámban fellelhető patogénen túl - alig tartalmazza azokat a fajokat, amelyek a talajba kerülő szerves-anyagokból humuszanyagokat, növekedést és fejlődést serkentő biotikumokat termelnek. Ezért azok közvetlen alkalmazása a termőterületen nem ajánlott. Az oltóanyagos technológiával azonban a teljes folyamat ellenőrzött és irányított. Biztosított a komposztálódás folyamata, hogy a növényélettani feltételeknek megfelelően megy végbe és a komposzt állandó, ellenőrizhetően garantált jó minőségű lesz.
 
Nyilvánvaló feltétel egy kommunális szolgáltatónál, hogy az általa választott szennyvíziszap kezelési, hasznosítási technológia megbízható és kellően költséghatékony legyen.
 
A szennyvíziszapok  irányított komposztálási technológiával történő kezelése az alábbi előnyökkel jár:
 
  • szennyvíziszap irányított komposztálása így gyors (60-90 nap), elkerülhető a deponálás,
  • egyéb hulladékot (lignocellulóz) is hasznosít a kezelés során
  • a legalacsonyabb beruházás igényű, olcsóbb, mint bármilyen zárt technológia,
  • az irányított komposztálás hozzákapcsolható már meglévő technológiához,
  • a szennyvíziszap kezelése biológiailag és biokémiailag is ellenőrzött
  • patogénmentes komposztot, jól értékesíthető terméket eredményez
  • tápanyagbázist teremt
  • agrárproblémát old meg (műtrágya függőség enyhítése)

 

Egy ország, amelynek a teljes műtrágya-felhasználása import, nem tekinthet másodlagos kérdésnek egy már eleve meglévő tápanyagbázist. Arról nem is beszélve, hogy Európai Uniós elvárásnak is elget tudunk tenni a szennyvíziszapok kezelésével és megfelelő hasznosításával. A megfelelően kezelt szennyvíziszapból, kommunális szennyvíziszapból irányított komposztálással készült komposzt a műtrágyákkal szemben ökonomikus, olcsóbb, és végül hatásában igen kedvező a növényállományra és terméseredményre, azaz az ország és a régió szempontjából ez egy stratégiai kérdés.

A szennyvíziszapok jelentőségét és az ebben rejlő potenciát már kormányzati szinten is felismerték:
 
A jelenleg elhelyezési gondokat és kiadást jelentő, egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszapok és ipari méretekben, koncentráltan képződő biomasszák, szerves hulladékokat úgy lehet hasznosítani, hogy egyben természetes folyamattal tápanyagokat állítunk vissza a biológiai körforgásba, így a mezőgazdasági felhasználás növelésével olyan termésfokozó készítményt alkalmazunk, amelynek talajtani és növényélettani előnyeit nem lehet megkérdőjelezni és a kialakult műtrágya-függőségünket is enyhíti.
 
Fontos adalék, hogy az irányított komposztálási technológia  - a szennyvíziszapok és biomasszák hatékony kezelése és hasznosításán túl - további előnye, hogy a kommunális iszap biztonságos feldolgozása mellett az országos szinten mintegy 30 millió tonnás nagyságrendben keletkező mezőgazdasági melléktermékek jelentős részét is képes – a technológiai folyamatokhoz kapcsolódóan - jól hasznosítani. Kimondhatjuk, hogy a technológia lehetőség kiválóan illeszkedik a Vidékstartégiai koncepcióban és a Darányi tervben is megfogalmazottakhoz, mind a hulladékgazdálkodási, hulladék hasznosítási, szennyvíziszap kezelés és felhasználás, valamint a biológiai úton lebontható növényi melléktermékek és hulladékok lerakásának korlátozása, lehetőség szerint megszüntetése.
 
A szennyvíziszapok kezelésével, elhelyezésével kapcsolatban kiváló tanulmányt írt Sütő Vilmos(csatornaszolgáltatási főmérnök) és Homola Anett(főtechnológus), amelynek bevezetőjének egyes részit mi is közzétesszük: 
 

Szennyvíziszap hasznosítás, elhelyezés jelene és jövője Magyarországon

A szennyvíztisztítás során keletkező melléktermékek, végtermékek - így a szennyvíziszap is - elhelyezése, hasznosítása az üzemeltetőnek mindig sok gondot okozott. A növekvő városiasodás és az egyre nagyobb mértékű - tisztítási hatásfokra vonatkozó - Európai Uniós - elvárások következménye, hogy a keletkezett iszapmennyiség folyamatosan nő. Kicsit mostohagyerekként tekintenek rá, mert senki nem foglalkozik vele szívesen, viszont sokan részt vesznek a „termelésében”. Volt időszak, amikor a jogszabályi háttér (102/96 Kormány rendelet) nem volt biztosított a megfelelő kihelyezéshez és a mezőgazdasággal foglalkozó gazdák sem kaptak valós tájékoztatást a használhatóságra vonatkozóan.
 
A szennyvíziszap minősége jellemző az adott településről összegyűjtött szennyvíz minőségére, függ a szennyvíztisztítási, iszapkezelési technológiától és így településenként illetve szennyvíztisztító telepenként változik. Ezek a tényezők befolyásolják a későbbi felhasználási, elhelyezési módot. Az üzemeltetők legjobb tudásuknak, környezetvédelmi értékrendjüknek és a jogszabályi lehetőségnek megfelelően próbálják hasznosítani vagy elhelyezni a keletkezett szennyvíziszapot. 
A nagyobb arányú csatornázottság következtében egyre több szennyvíztisztító telep épül – sajnos a regionalitás átgondolása nélkül - és egyre több szennyvíziszap keletkezik, amely elhelyezésével küzdenek az üzemeltetők.
 
Magyarország hatalmas alföldjei, többnyire jó minőségű termőföldjei miatt mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas ország. Hazánkban sajnos sok és egyre több a „parlagon” heverő terület, amivel érdemes lenne „kezdeni” valamit. A még tevékenykedő gazdák a növekvő gazdasági terhek, a műtrágyaárak rendkívüli növekedése és a piac beszűkölése mellett egyre jobban „kizsákmányolják” a földek tápanyagtartalmát.
 
Érdemes lenne átgondolni és összefogni minden illetékesnek (hatóságoknak, szennyvíztisztító telep üzemeltetőinek, önkormányzatoknak, mezőgazdaságban dolgozóknak), hogy az iszapban rendelkezésre álló hasznos anyagokat inkább használjuk fel, mint - jelentős többletköltséggel - kidobjuk azokat.
 
Az energiaárak jelentős emelkedése miatt, valamint a hazánk által vállalt megújuló energiatermelési kvóta növelése érdekében egyértelműen kijelenthető, hogy ahol van erre gazdaságos lehetőség (pl. rothasztás), ott az iszapban lévő szerves anyagból először másodlagos energiatermelést is kell végezni (hő- és villamos energiatermelés), majd a stabilizált iszapot a lehetőségeknek és kihelyezési előírásoknak megfelelően mezőgazdaságban célszerű felhasználni tápanyag-utánpótlásként.