Elérhetőségeink

Cím: 8300 Tapolca, Kossuth u. 2.

Telefon/Fax: 87/413-569

Email: titkarsag@elmolight.hu

Telephely telefonszáma: 30/927-4666

Telephely nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 7-15 óráig

Szennyvíziszapból komposztálással tápanyag gazdálkodásra alkalmas termék

Napjainkban egyre több helyen valósul meg a települések csatornázása. A nagyobb arányú csatornázottság magával vonja azt a tényt, hogy növekszik a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap mennyisége.  A megfelelő beltartalmi mutatókkal rendelkező szennyvíziszap felhasználható mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására. Magyarországon is egyre jelentősebb gondokat okoznak a túlzott, vagy egyoldalú kemikália - használatból eredő talajtani problémák.

Az alacsony szervesanyag-visszapótlásból, a humuszképződés lefékeződéséből eredő károk azonosak és egyformán súlyosak a világ bármely részén:

  • a talajok puffer-kapacitása, regenerálódó-képessége hanyatlik;
  • a talajok elsavanyodása fokozódik;
  • következményeként a kedvezőtlen kémiai folyamatoknak,
  • a talaj fizikai szerkezete is leromlik;
  • a humuszképződés stagnál, vagy lecsökken;
  • egyik részről fokozódik az ásványi műtrágya-hatóanyagok kimosódása (N-veszteség), másrészről lekötődése (P2O5), ezzel egyidejűleg okozva kárt a környezetben, és veszteséget a termelőnek.

 

Régebben az állattenyésztésre hárult a mezőgazdasági területek megfelelő mennyiségű és minőségű szerves-trágyával történő ellátása. Az állatlétszám csökkenése miatt ez a lehetőség jelentősen beszűkült.


 

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználását az 50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet részletesen taglalja, hogy a kihelyezéshez milyen vizsgálatokat kell elvégezni, az iszapok milyen beltartalmi mutatóknak kell, hogy megfeleljenek és milyen engedélyeket kell beszerezni hozzá. A vizsgálatok elvégeztetése és az engedélyek beszerzése igen időigényes és költséges. A spontán kihelyezés veszélyeit látva a Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberei az 50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet módosításának tervezetét elkészítették azzal a céllal, hogy a mezőgazdaságba kihelyezett szennyvíziszapban és komposztban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeinek szigorításával a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával - például ellenőrzött technológiai alkalmazásával -  elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

Ezekre a problémákra nyújt megoldást a Biomass technológia, amely szennyvíziszapok hasznosítására, szennyvíziszapok komposztálással történő ártalmatlanítására jött létre.
Mielőtt annak alapkritériumaira rátérnénk, szükséges tisztázni a szervesanyag (biomassza) feldolgozásának fő céljait: nem hulladékkezelést kívánunk végezni, hanem talajtermékenység-fokozó készítményt gyártani! Olyan növényélettani hatást kell biztosítani a termesztőnek, amely egyértelművé teszi a használat előnyeit, pl.:

  • terméstöbblet
  • termés-minőségjavulás
  • növény-egészségügyi állapot-javulás

A Biomass technológia eredményeképpen keletkező termésnövelő anyag kielégíti a 36/2006 (V.18.) FVM rendeletnek a termésnövelő anyagok korlátozás nélküli forgalombahozatali engedélyezéshez szükséges előírásait.


Előnyei - egyesíti a zárt rendszerű cellás és nyílt rendszerű prizmás eljárások előnyeit - kevesebb eszköz és gépigénye van, mint egy zárt rendszerű eljárásnak:

  • rövid ciklusidő
  • alacsonyabb befektetési igény
  • könnyen ellenőrizhető a folyamat


A technológiához szükséges anyagok:

  • 45% kommunális szennyvíziszap
  • 50% adalékanyag (Cellulóz)
  • 5% oltóanyag

A technológiában a víztelenítési technológiától függően 18-22% szárazanyag-tartalmú iszap használható fel, amely nem tartalmaz határértéken felüli nehézfém és szerves tényezőket. A felhasználásra kerülő kommunális szennyvíziszap összetételét a felhasználás előtt ellenőrizni szükséges, aminek ki kell elégíteni a Termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006 (V.18.) FVM rendeletben a komposztokra vonatkozó beltartalmi előírásokat, ennek alapján a kész komposzt paraméterei is megfelelnek az előírásoknak.

Az adalékanyagok a C:N arány és nedvességtartalom beállítása céljából szükségesek.

•    Fűrészpor, faapríték
•    Szalma, széna
•    Közterületi hulladék (fű, kaszálék, ágnyesedék)

Ezen adalékanyagokkal szemben támasztott követelmények, hogy minél szárazabb legyen, és az aprítottság 80-90%-ban 0,5-2 cm-es aprítottságú legyen. A fűrészpor, faapríték különösebb előkészítést nem igényel, a keverés előtt arra kell törekedni, hogy az 5cm-nél nagyobb darabok ne jussanak be a kevert anyagba. A szalmát, ágnyesedéket a felhasználásuk előtt aprítani kell.

Mindig a helyi körülmények döntik el, hogy milyen növényi mellékterméket, azzaz cellulózt használunk

Az oltóanyag a komposztálás folyamatát beindítja, gyorsítja, irányítottá teszi, jobb minőségű, biztonságos végterméket, komposztot eredményez.

Miért is szükséges az oltóanyaga?

A spontán komposztálási eljárások, sőt az un. "gyorskomposztálási" technológiák, és még a gépi úton "optimalizált" technológiák sem egyértelműek végtermék szempontjából. Ugyanis a mikrobiológiai összetétel, és az ebből eredő biokémiai összetétel nem előre-jelezhető, azaz növényélettani hatása sem garantálható az így előállított komposztoknak. Ezért az ilyen szennyvíziszap - ne nevezzük komposztnak -  közvetlen alkalmazása a termőterületen egyáltalán nem ajánlott. Az oltóanyagos technológiával a szennyvíziszapba első lépésben bevisszük a humifikálódáshoz szükséges mikroorganizmusokat. Ezzel biztosítjuk, hogy a komposztálódás folyamata irányítottan - a növényélettani feltételeknek megfelelően - menjen végbe.

A szennyvíztisztítás folyamata is mikrobiológiai, de fajösszetételében merőben eltér a klasszikus humifikálódás (komposztálódás)-tól. A kijövő friss, vagy a rothasztott iszap - benne gyakorta nagy csíraszámban fellelhető patogénen túl - alig tartalmazza azokat a fajokat, amelyek a talajba kerülő szerves anyagokból humuszanyagokat, növekedést és fejlődést serkentő biotikumokat termelnek.
Egyébként önmagában a viszonylag alacsony szerves anyag tartalmú kommunális iszap nem is komposztálható, szénforrásra (adalékanyagok) van szükség, és a mikrobiológiailag szükséges fajok bevitelére. Az állandó jó minőségű végterméket a megfelelő irányított biológiai kezeléssel (oltóanyag alkalmazásával) lehet garantálni. Ezek a több éves kutatómunkával szelektált fajok biztosítják, hogy a végtermék alkalmas legyen az egyébként nagyon szigorú korlátozás-nélküli engedélyeztetési eljárásra, és a komposzt állandó, és ellenőrizhető minőségének garanciájára.

Az oltóanyaggal irányított komposztálási folyamat eredményeképpen létrejövő komposzt az országban már több helyen (Tapolca, Ajka, Győr, Pápa, Veszprém, Budapest, Kazincbarcika, Debrecen stb) is megkapta - Biomass Super komposzt néven - a korlátozás nélküli forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt.

Az irányított komposztálási technológia célja:

  1. Hasznos irányba tereli a spontán úton nem egyértelmű lebontó folyamatokat a magas csíraszámban bevitt inokulum- mennyiséggel.
  2. Jelentősen meggyorsítja az egyébként 6-10 hónapig tartó folyamatot, ezzel a technológiával a komposztálás 60, maximum 90 nap.
  3. A komposzt primér oltókultúrának tekinthető a bevitt speciális cellulóz- és lignocellulózbontó törzsek révén a szabadföldi felhasználásban.
  4. Bevitelre kerülhetnek a komposztba olyan hiperparazita mikroorganizmusok, amelyek egyes talajban élő, növénykárosító gombák ellen biológiai védelmet nyújtanak.

Ahhoz, hogy a szennyvíziszap komposztálása irányítottan menjen végbe, azokat a mikroorganizmusokat kell nagy csíraszámban bekeverni, amelyek a lignin és cellulóz lebontását gyorsítják. Az így keletkezett bomlási termékek tápanyagként szolgálnak azoknak a mikroorganizmusoknak, amelyek a komposzt humifikálódását végzik. A ligninek és a humuszanyagok ellenállóak a sokféle kötéstípus miatt, a polimerek monomer alkotórészeinek véletlenszerűsége és valószínűleg a szabad gyökök nagy koncentrációja miatt. A kötéstípusok nagy variációja miatt igen sokféle mikroorganizmus szükséges a lebomláskor.

A lebontást elősegítő, ill. végző fajok válogatása több éves munkával történt, a gyógyszergyártási háttérrel előállított oltókultúrák a biológiai folyamatok optimalizálására alkalmasak. A beoltást követő - és elsősorban a cellulóz, hemicellulóz -, ligninadalék bontásából származó - szénforrás növekedés eredményezi a további hasznos fajok robbanásszerű felszaporodását és jól hasznosítható, apatogén komposztot nyerünk.

A komposztálás aerob mikrobiológiai folyamat, ezért főleg az első termofil szakaszban biztosítani kell az anyag levegőztetését, amelyhez akár elég egy homlokrakodó. Az aerob lebomlási szakaszban a prizmák hőmérséklete eléri a 60-Co-t. A folyamat során elpusztulnak a szennyvíziszapban esetleg megtalálható humán patogén mikroorganizmusok. Nyílt és zárt technológiai feltételek között megvalósítható a technológia.

Az általunk kidolgozott, és elsősorban biológiai-biotechnológiai tényezőkre alapozott technológia az alábbi szempontokat célozza:

  1. Gyors, irányított komposztálás.
  2. Patogenításmentes komposzt.
  3. A talajélet és növénytelepítés szempontjából hasznos, kijuttatás után továbbra is aktív fajok alkalmazása.
  4. Lehetőséget teremtsen a meglevő szennyvíziszap hasznosítására.
  5. Így a szennyvíztisztítás komplex folyamatát közgazdaságilag és környezetvédelmi szempontból aktív tevékenységgé lehet tenni.

A komposzt jellemzői

A végtermék (Biomass Super komposzt, Vulkánkomplex komposzt, Cofhumin), azaz a kész komposzt mennyisége a kiinduló anyagmennyiséghez képest térfogatban 20-25%-kal tömegben 15-20%-kal kevesebb a komposztálás során eltávozó víz CO2, manipulálási veszteség és tömörödés miatt. A komposzt szerkezete morzsalékos, jó víztartó kapacitással rendelkező homogén humuszanyag. Amely sötétbarna színezetű, nedves földszagú, könnyen bemunkálható.

Komposzt használatának előnyei:

•    nincs perzselés (fiziológiai szárítás) veszélye
•    gyommagmentes
•    nem tartalmaz emberre-, állatra veszélyes parazitákat, fertőzőképes kórokozókat, sőt a növényi polifág parazitafajoktól is mentes
•    azonnali (egy éven belüli) tápanyag-szolgáltató képessége mellett a benne lévő (oltóanyag) célra szelektált humuszképző fajok tovább működnek a talajban, regenerálva a műtrágyáktól, növényvédőszerektől leromlott talajéletet
•    aktív humuszképző: ezt a természetből izolált fajspektrum biztosítja, amely az oltóanyag összetételéből adódik

Felhasználható: szántóföldi kultúrákban, szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, dísznövények, parkok szervestrágyázására. A készítményt célszerű a kijuttatás után azonnal a talaj termőrétegébe bedolgozni.
Jelenleg az országban több helyen sikerült ezzel a Biomass technológiával megoldani a környezetet terhelő kommunális szennyvíziszap káros hatásainak megszüntetését és a mezőgazdaságban hasznos, talajtermékenység fokozó komposzttá való átalakítását.


Sáry Lajos (növényvédő mérnök, biotechnológus)

Teljes prezentáció megtekintése