Elérhetőségeink

Cím: 8300 Tapolca, Kossuth u. 2.

Telefon/Fax: 87/413-569

Email: titkarsag@elmolight.hu

Telephely telefonszáma: 30/927-4666

Telephely nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 7-15 óráig

Kommunális szennyvíziszapok hasznosítása és talajtermékenység-fokozó készítmények gyártása a növénytermesztés számára
 

Napjainkban Magyarországon egyre növekszik a csatornázott települések száma. Ez magával hozza azt a tényt is, hogy egyre több a tisztításra váró szennyvíz, és a víztisztítás során képződő szennyvíziszap. A környezeti terhelést jelentő kommunális szennyvíziszapoknak több ártalmatlanítási módozata létezik: energetikai célú felhasználás, elhelyezés szántóföldön, elhelyezés hulladéklerakón (igaz ez meg fog szűnni, illetve jelentősen magasabb lesz a hulladéklerakási járulék) stb. Mi ezekkel szemben egy olyan alternatív hasznosítási technológiát dolgoztunk ki a kommunális szennyvíziszapok (vagy megfelelő beltartalmi mutatókkal rendelkező ipari szennyvíziszapok) feldolgozására, amely nem csak az elhelyezés- és ártalmatlanítás problémáját oldja meg, hanem kifejezetten előnyöket nyújt a termelő és felhasználó - jelen esetben a mezőgazdaság - számára.

Magyarország napjainkra eljutott arra a szintre, hogy egyre jelentősebb gondot okoznak az egyoldalú kemikália-használatból eredő talajtani problémák. Az alacsony szervesanyag-visszapótlásból, a humuszképződés lefékeződéséből eredő károk persze azonosak, és egyformán súlyosak a világ bármely részén: a talajok pufferkapacitása, regenerálódó-képessége hanyatlik; a talajok elsavanyodása fokozódik; a kedvezőtlen kémiai folyamatok következményeképpen a talaj fizikai szerkezete is leromlik; a talajélet elsivárodik, a hasznos mikroorganizmusok száma kritikusan megfogyatkozik; ebből (is) eredően a humuszképződés stagnál, vagy lecsökken; egyik részről fokozódik az ásványi műtrágya-hatóanyagok kimosódása (N-veszteség), másrészről lekötődése (P2O5), ezzel egyidejűleg okozva kárt a környezetben, és veszteséget a termelőnek. Ezeket a problémákat jelenleg csak igen költséges beavatkozásokkal-, vagy egyáltalán nem lehet megállítani.

Magyarországon a mezőgazdaság számára szükséges tápanyagokat kizárólag import műtrágyákból elégítik ki. A N műtrágya gáz formájában, a kálium és foszfor hatóanyag pedig szilárd formában érkezik az országba importként. Az utóbbi néhány évben a műtrágyák ára drasztikusan megemelkedett. Az emelkedő műtrágya árak és a fokozódó talajtani problémák miatt szükség van egy olyan olcsó, jelentős tápanyagtartalommal rendelkező, növényélettani szempontból előnyös és nagy mennyiségben folyamatosan képződő tápanyag- és szervesanyag-visszapótló készítményre, amely a fentebb vázolt problémákra megoldást jelent.

Régebben az állattenyésztésre hárult a mezőgazdasági területek megfelelő mennyiségű és minőségű szervesanyaggal és tápanyaggal történő ellátása. Az állatlétszám csökkenése miatt a tenyésztés már nem képes biztosítani kellő mennyiségű (és minőségű) szervestrágyát, holott a kedvezőtlen talajtani tendenciák kivédéséhez nagy tömegben kellene - megfelelően kezelt - biomasszát visszajuttatni a termelési ciklusba ahhoz, hogy alapvető termelőeszközünket: a talajt tönkre ne tegyük és unokáinknak meg tudjuk őrizni.

Ezen káros hatások kivédésének, - esetleg visszafordításának - lehetséges megoldását jelenthetik az ország egyre több területén kialakításra kerülő komposztáló telepek, amennyiben az onnan kikerülő komposztok állandó minőségűek, és kielégítik a mezőgazdaság, és a növénytermesztés igényeit.

A spontán komposztálási eljárások, sőt az un. "gyorskomposztálási" technológiák, - de még a gépi úton "optimalizált" technológiák - sem egyértelműek végtermék szempontjából. Ugyanis a mikrobiológiai beltartalom, és az ebből eredő biokémiai összetétel nem előre-jelezhető, azaz növényélettani hatása sem garantálható az így előállított komposztoknak.

Az állandó, jó minőségű végterméket csak megfelelő biológiai kezeléssel lehet garantálni!

Mielőtt koncepciónk alapkritériumaira rátérnénk, szükséges tisztázni a szervesanyag (a mi esetünkben kommunális szennyvíziszap) feldolgozásának fő céljait: nem csak hulladékkezelést kívánunk végezni, hanem talajtermékenység-fokozó készítményt gyártani! Olyan növényélettani hatást kell biztosítani a termesztőnek, amely egyértelművé teszi a használat előnyeit, pl.: terméstöbblet, termés-minőség javulás, növényegészségügyi állapot-javulás. A gazdaságossági kérdések alapvetők, azaz a reprezentált és kijuttatható hatóanyagoknak árban versenyképesnek kell lennie a műtrágya-hatóanyagokkal! A szennyvíztisztítás folyamata is mikrobiológiai folyamat, de fajösszetételében merőben eltér a klasszikus humuszképződéstől és komposztálódástól. A kijövő friss, vagy a rothasztott iszap - benne gyakorta nagy csíraszámban fellelhető patogén szervezeten túl - alig tartalmazza azokat a fajokat, amelyek a talajba kerülő szervesanyagokból humuszanyagokat, növekedést és fejlődést serkentő biotikumokat termelnek. Az általunk használt oltóanyaggal első lépésben bevisszük a humifikálódáshoz szükséges mikroorganizmusokat. A lebontást elősegítő ill. végző fajok válogatása több éves munkával történt, a gyógyszergyártási háttérrel előállított oltókultúra a komposztálás során végbemenő biológiai folyamatok irányítására, optimalizálására és felgyorsítására alkalmas.

Az irányított komposztálási technológia célja: Hasznos irányba tereli a spontán úton nem egyértelmű lebontó folyamatokat a magas csíraszámban bevitt inokulum-mennyiséggel. Jelentősen meggyorsítja - az egyébként 6-10 hónapig tartó - folyamatot.(kb. 2-3 hónapra rövidíti) A komposzt szekunder oltókultúrának tekinthető - a bevitt speciális cellulóz- és lignocellulóz-bontó törzsek révén - a szabadföldi felhasználásban.

Ahhoz, hogy a szennyvíziszap komposztálása irányítottan menjen végbe, elsősorban azokat a mikroorganizmusokat kell nagy csíraszámban bekeverni, amelyek a lignin és cellulóz lebontását gyorsítják. Az így keletkezett bomlási termékek tápanyagként szolgálnak azoknak a mikroorganizmusoknak, amelyek a komposztban a további lebontó - felépítő folyamatokat végzik. (A ligninek és a humuszanyagok ellenállóak a sokféle kötéstípus miatt, a polimerek monomer alkotórészeinek véletlenszerűsége és valószínűleg a szabad gyökök nagy koncentrációja miatt. A kötéstípusok nagy variációja miatt igen sokféle mikroorganizmus szükséges a lebomláskor.)

Az Elmolight Bt. által kifejlesztett Biomass technológia tehát egy nyílt prizmás, oltóanyaggal irányított, komposztálási technológia. A hangsúly az oltóanyaggal irányított komposztáláson van, mivel könnyen adaptálható más komposztálási technológia gép-eszközrendszerébe, de erről majd később.

A technológiában optimális 18-22 % szárazanyag-tartalmú iszap használható fel azonban lehetséges ennél alacsonyabb ill. magasabb szárazanyag-tartalmú iszapok feldolgozása is. A felhasználásra kerülő kommunális szennyvíziszap összetételét szúrópróbaszerűen ellenőrizni szükséges, és ezeknek meg kell felelniük a Termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/206 (V.18.) FVM rendeletben a komposztokra vonatkozó beltartalmi előírásoknak, ennek alapján a kész komposzt paraméterei is megfelelőek lesznek.. Az adalékanyagok a C:N arány, a nedvességtartalom és a prizmában lévő szabad levegő tartalom beállítása céljából szükségesek, amelyek lehetnek: - fűrészpor, fa-apríték - szalma, széna - közterületi hulladék (fű, kaszálék, ágnyesedék)

Ezen adalékanyagokkal szemben támasztott követelmények, hogy minél szárazabbak legyenek, és az aprítottság 80-90 %-ban 0,5-2 cm-es aprítottságú legyen. A fűrészpor, fa-apríték különösebb előkészítést nem igényel, a keverés előtt arra kell törekedni, hogy az 5 cm-nél nagyobb darabok ne jussanak be a kevert anyagba. A szalmát, ágnyesedéket a felhasználásuk előtt aprítani kell. Azonban mindig a helyi körülmények döntik el, hogy milyen növényi mellékterméket használunk fel a komposztáláshoz. Ebből is látszik, hogy a Biomass technológia rugalmas, könnyen adaptálható a helyi viszonyokhoz.

A Biomass irányított komposztálási technológia alapesetben egy nyílt prizmás aerob komposztálási technológia. Mivel a Biomass Kappa oltóanyagban lévő mikroorganizmusok egy része aerob természetű ezért főleg a kezdeti bekeverés után lévő termofil szakaszban a mikroorganizmusok oxigénszükségletét biztosítani kell. Az oxigénigényt forgatásokkal oldjuk meg, de akár megoldható levegőbefúvatással is, mivel annak is az a célja, hogy a szükséges oxigéntartalmat biztosítsa a prizma vagy cella minden részében.

A legegyszerűbb esetben a levegőztetést egy homlokrakodóval is el lehet végezni. De ugyanúgy lehetséges egy prizmázó adapterrel felszerelt szervestrágya-szóróval vagy esetleg speciális komposzt-forgatógéppel. A célnak mind a három típus megfelel, hiszen elsődleges célunk a prizmának az átlevegőztetése és a lebontásért felelős mikroorganizmusok oxigénigényének kielégítése, valamint az, hogy a prizma minden egyes része átessen a lebontó és felépítő folyamatokon. A forgatások számát technológiánk szerint - a prizmahőmérsékleti adatok figyelése mellet - minimum 3-6 alkalommal kell elvégezni. Ebből is az látszik, hogy a technológiának igen alacsony a gépigénye és könnyen adaptálható más technológiával már működő rendszerekhez.

A Biomass technológiával előállított, oltóanyaggal irányított komposztálási folyamat eredményeképpen létrejövő komposzt az országban már több helyen (Győr, Tapolca, Dunaújváros, Komló, Bonyhád, Budapest, Hódmezővásárhely, ,Debrecen stb) is megkapta a korlátozás nélküli forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt. Ezeket a komposztokat - az azonos név és kiszerelési megjelenés mellett megkíséreljük majd - egy szoros együttműködés keretében közösen értékesíteni, ezáltal is segítve a komposztálással foglalkozó cégeket. Ezek a törekvések azonban nem vezetnek sikerhez, ha nem lehet bizonyítani  technológiával előállított komposztok előnyeit a mezőgazdaság számára.

Búza NPK tartalma

Búza NPK tartalma azonos hatóanyag-tartalmú műtrágya, Cofuna és Biomass Super komposzt esetében

Egy kicsit kiemelnénk a győri Győr-Szol Kft-t a Biomass technológia adaptálhatóságának bizonyítékaként. Győrben - alapesetben - egy cellás gyorskomposztálás működne a maga 7-10 napos ciklusidejével. Az előkezelési ciklus letelte után történik meg az elősterilezett keverék ez esetben csökkentett volumenű - oltóanyaggal történő beoltása, és ezzel indul el az Elmolight technológia szerinti komposztálás-utóérlelés. A Győrben előállított komposzt - amely az Elmolight eljárást a Kleen (Zárcellás) technológiához csatolva készül - Biomass Super Komszol komposzt (engedély szám: 02.5/2733/11/2007) néven megkapta a korlátozás nélküli forgalomba hozatali engedélyét. Tehát ez is bizonyítja, hogy a technológia egyszerűen adaptálható más komposztálási rendszerekbe is, megtartva - vagy előnyösen kihasználva azok alapkoncepcióját (Gore, Kleen, stb).

Az Elmolight Bt. nem áll meg a folyamatos kutatómunkával, mivel a termésfokozó anyagokkal szembeni elvárások is növekednek. Ezért az országban eddig már három helyen: Kazinbarcikán-, ("Hamuvit komposzt") Ajkán- ("Biomass Microkomplex Ajka komposzt") és Komlón ("Biomass Mikrokomplex Komló komposzt") készül már mikroelemekkel is kiegészített komposzt. További fejlesztés: a "Vulkánkomplex komposzt" amelyik ásványi talajjavító anyaggal van feldúsítva. Az eredmények alapján mind könnyen felvehető hatóanyag-tartalmában, mint élettanilag kedvezőbb hatásokat mutat más trágyákkal szemben, és persze mindezek mellett nem elhanyagolható a stabilizálódott szervesanyag és az adalékanyag talajszerkezet javító hatása sem. A kommunális szennyvíziszapokból készült komposzt minőségét jelzi, hogy Carmen Garden Minőségi Általános virágföld (engedély szám: 02.5/1074/9/2007) néven szintén megkapta a forgalmi engedélyt a debreceni AKSD Városgazdálkodási Kft. Az általa előállított Biomass Super AKSD komposztot adalékolja jó szerkezeti anyagokból előállított virágföldhöz.

A Biomass technológiával előállított komposztoknál törekszünk a különlegességekre, amellyel ezek elkülönülnek a más cégek által előállított - spontán érleléssel készített - komposztoktól. Rendelkezésünkre áll az eljárás a komposztoknak különböző mikroorganizmusokkal történő kiegészítésére, amellyel mezőgazdaság számára további kihasználható előnyöket biztosíthatunk. Ilyenek pl.: a komposztokba a légköri nitrogén kötő törzsek bevitele, szárlebontást elősegítő (cellulózbontó) mikroorganizmusokkal történő dúsítás, és a ma nagyon népszerű biológia védekezés különböző csírakori és szárbetegségek ellen. Tehát a kutatásokkal nem szabad-, és nem is érdemes megállni, mivel mindig egy újabb lehetőségét találjuk meg a komposztálható anyagok körének, és a komposzt felhasználhatóságának.

A korábban leírtakat összegezve az Elmolight technológia alkalmazásával lehetővé válik - a kommunális szennyvíziszapok hasznosításával - új termésnövelő anyagok előállítása, amelyek a mezőgazdaság számára jól értékesíthető, költség-hatékony alternatívát jelentenek a műtrágyával történő tápanyagellátás mellett, vagy helyett. Ugyanannyira lényeges, hogy a Biomass technológia könnyen adaptálható más - már működő - komposztálási rendszerekbe.