Elérhetőségeink
Cím: 8300 Tapolca, Kossuth u. 2.
Telefon/Fax: 87/413-569
Email: titkarsag@elmolight.hu
Telephely nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 7-15 óráig
Lakossági szennyvíziszap hasznosítása irányított komposztálással
Napjainkban települések csatornázottsága folyamatosan nő, így növekszik a szennyvíztisztítás során keletkező iszap mennyisége. Jelenleg hazánkban az iszapok hatékony hasznosítása minimális, általában komoly gondot és költséget jelent a szolgáltatóknak az elhelyezése.
A műtrágyák ára folyamatosan emelkedik, és ez a trend – összefüggésben az energiahordozókkal – tovább folytatódik. Emellett szembetűnő az egyre csökkenő állatállomány, melynek következménye, hogy egyes növénykultúrákban szervesanyag-hiány alakult ki, mivel az istállótrágyázás drasztikusan visszaesett.
Magyarország a teljes műtrágya-felhasználását importálja: zömében késztermékként, részben hatóanyagként illetve földgáz formájában.
Kimondhatjuk tehát, hogy minden olyan anyag: legyen az biomassza, hulladék vagy más növénytáplálásra alkalmas alapanyag, amely visszaforgatható a talajerő-gazdálkodásba, stratégiai jelentőségű.
Az intenzív növénytermesztésnek nagytömegű szerves anyagot kell visszajuttatni talajaink biológiai ciklusába ahhoz, hogy alapvető termelőeszközünket ne tegyük tönkre.
Az ipari szennyeződésektől mentes szennyvíziszap - megfelelő technológia alkalmazásával - kiválóan felhasználható a mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására, azaz egyben megoldás a kieső szerves trágyák okozta problémára és árban is jelentősen előnyösebb használatuk a műtrágyáknál.
A komposztálódás olyan mikrobiológiai folyamat, amely humuszképződéssel zárul. Az intenzív, iparszerű növénytermesztésnek azonban a lassú - általában 8-12 hónapos – bizonytalan végeredményű, nehezen ellenőrizhető és spontán folyamatok már nem felelnek meg.
A megfelelő technológiával gyorsítani és ellenőrizni lehet az eljárást, mert a spontán mikrobiológiai folyamatok kockázata maga a várható sikertelenség és a többletmunka!
Kormányzati célkitűzések – földbirtok
Ma a nemzetek biztonságát az erőforrások szavatolják leginkább: az élelmiszer, ivóvíz, energia és a környezet biztonsága a legfontosabb előfeltételei a nemzetek biztonságának. Kiemelt fontosságú a hazai termőföldek megőrzése, megújítása és minőségi termelés tartós folytatása.
A Nemzeti Földalappal való gazdálkodás során kiemelt célként a következőket fogalmazta meg a kormány:
- a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása;
- az állattenyésztési tevékenység folytatásához szükséges termőföld biztosítása;
- versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése (birtokrendezés);
- a pályakezdők és a fiatal agrárvállalkozók, mg-i vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők földhöz jutásának elősegítése;
- szociális, közmunkavégzési- és demográfiai földprogramok támogatása;
- a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése.
Talajvédelem, hulladékgazdálkodási program
Részlet a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. április 8-án közölt Nemzeti Vidékstratégiai koncepció – 2020 II. (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégiai alapvetések) vitaanyagából:
„7.1.1 Talajvédelmi program
A talaj Magyarország egyik legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrása, melynek védelme, termékenységének fenntartása nem csupán a földhasználó, hanem a társadalom hosszú távú érdeke. A kedvező hazai természeti adottságok miatt a jó minőségű talajok aránya és a nagy termőképességű talajok kiterjedése jelentős. A kedvező adottságokat azonban természetes talajpusztulási folyamatok és az emberi beavatkozások (pl. helytelen agrotechnika, vegyszerhasználat, mezővédő erdősávok kiirtása) egyaránt károsítják. Ezen folyamatok a talajtermékenység csökkenése mellett a mezőgazdasági termelés költségeinek növekedését, az ökológiai, vízháztartási (növekvő aszályérzékenység) körfolyamatok felbomlását, a kockázatos anyagok felhalmozódását (élelmiszerbiztonság), valamint a vizek, ivóvízbázisok elszennyeződését eredményezik.”
„7.2.5 Hulladékgazdálkodási program
Az agrárgazdaság és a vidék számára fontos, hogy értékes anyagok ne váljanak hulladékká, azaz melléktermékként vagy másodnyersanyagként hasznosíthatók legyenek és ne jelentsen terhet hulladékként történő kezelésük…
….. A hulladékképződés megelőzése szempontjából fontos a mezőgazdasági szektorból származó anyagok minél nagyobb arányú visszaforgatása. A melléktermékként fel nem használható biomassza hasznosítását elsősorban biogáz és/vagy komposztáló telepek létesítésével kívánatos biztosítani. A célok eléréséhez szükséges intézkedéseket minden esetben a megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás prioritási sorrendben, a környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag leghatékonyabb megoldások alkalmazásával kell megtenni. További cél a biológiai úton lebontható növényi melléktermékek és hulladékok lerakásának korlátozása, lehetőség szerint megszüntetése, melyben fontos szerepe van a házi és közösségi komposztálás elterjesztésének. ...”
Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról:
Amennyiben a csatornába vezetett szennyvizek jogszabályoknak megfelelő minőségűek és a mai kor követelményeinek megfelelő tisztítás-technológiákat alkalmaznak, az iszap mezőgazdasági szempontból értékes szerves tápanyag, amelyet célszerűen vissza kell forgatni a termőtalajba. Ma Magyarországon a keletkező szennyvíziszap jelentés részét lerakókon helyezik el.
Az EU vonatkozó irányelvével harmonizáló hazai szabályozásnak megfelelően fokozatosan csökkenteni kell a biológiailag lebomló szerves anyag tartalmú hulladékok lerakókon történő elhelyezését. 2014. után szennyvíziszap lerakón történő elhelyezésére szolgáló új depónia kialakításával a Program nem számol, ezáltal az ilyen jellegű iszapkezelést egyértelműen nem támogatja.
A Program a tápanyagok természeti körfolyamatba való visszaforgatását, a szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő elhelyezését támogatja.
Szennyvíziszap egyre nagyobb mértékben történő hasznosítása javítja életminőségünket és a környezet állapotát, hozzájárul az ország jobb nemzetközi megítéléséhez, és komoly részét képezi a fenntartható fejlődés feltételei teljesítésének.
Szennyvíziszap elhelyezési probléma – jelentős költségek
Forrás: Magyar Viziközmű Szövetség – tanulmány – 2010. (9.8-as pont):
„Tekintettel arra, hogy a szennyvíziszap kezelés költsége a körülményektől függően jelentős szóródást mutat, azt javasoljuk, hogy egy átlagos, általános költségösszetevő szerint vegyük figyelembe az iszappal kapcsolatos költségeket.
Az iszapszállítás költségét 80 km távolságra lévő hulladéklerakó esetén, 200 Ft/km szállítási díjjal számolva, 7300,- Ft/t értékben lehet figyelembe venni. Ebben már az üresen megtett út költsége is szerepel.
Az iszapelhelyezés átlagos költsége a hulladéklerakók adataiból számolva 4650,-. Ft/t.
Az iszapok víztelenítése szintén változatos, de a számítások szerint 3400,- Ft/m3 költség reális.”
100.000 tonna szennyvíziszapra vetítve:
(7.300 + 4.650 + 3.400) x 100.000 = 1,5 mrd Ft / év költség
További törvényi szabályozással is igyekszik hazánk eleget tenni a környezetvédelmi elvárásoknak és a deponálást visszafogni, amelynek egyik hatékony eszköze a hulladéktörvényben szereplő hulladéklerakási járulék emelése, amellyel a hasznosítás irányába igyekszik terelni a szennyvíziszap kérdést. A hulladéktörvény a települési szennyvíziszap esetében 2013 évben 3000 Ft/tonna, 2014 évben 6000 Ft/tonna, 2015 évben 9000 Ft/tonna 2016 évben 12000 Ft/tonna összeget határoz meg.
| Az összes megtermelődő biomassza szárazanyagban és műtrágya hatóanyagra átszámolva | ||||
| szárazanyag millió t/év | műtrágya hatóanyagra átszámítva | |||
| ezer t/év | átlag | millió Ft-ban | ||
| Szármaradvány (Gabonafélék) |
20-22 | 970-1000 | 985 | 69 185 |
| Ipari növények melléktermékei | 1,9-2,5 | 96-127 | 112 | 11 312 |
| Zöldség- szőlő-gyümölcs melléktermékek | 0,8-0,9 | 29-32 | 31 | 3 131 |
| Állattenyésztés (trágya és melléktermék |
5,7-5,7 | 414-430 | 422 | 42 622 |
| Kommunális iszap mezőgazdasági felhasználás | 4-6 | 80-120 | 100 | 10 100 |
| Összesen | 28,4-37,3 | 1589-1709 | 1650 | 136 650 |
forrás: Holló J.MTA
Műtrágya-hatóanyagok közvetlen felhasználása, és a kommunális iszapokban reprezentált hatóanyagok összevetése 2011 évben:
Műtrágya-hatóanyagok: Nitrogén 302 e tonna
Foszfor 51 e tonna
Kálium 60 e tonna
Összesen: 413 e tonna / 2011
1 tonna vegyes hatóanyag ára / 2011: 290 e Ft / t
Összesen: 119.770 millió Ft / év
A mg.-ban felhasználható kommunális iszapokban reprezentált hatóanyag: 10.100 millió Ft / év
A komposztálás során hozzáadott lignocellulózok becsült hatóanyagtartalma: 5-10.000 millió Ft / év
Összesen az iszapkomposztokban reprezentált hatóanyag cca.: 20 milliárd Ft / év
Az éves műtrágya-hatóanyag import árának cca. 17 %-át fedezné a kommunális iszap-komposzt, miközben a mikroelem - tartalma miatt összehasonlíthatatlan előnyöket biztosít a növények és gazdák számára.
A fenti összefüggéseket egyértelműek! A szennyvíziszapok mennyisége nem csökken, a műtrágya árak pedig egyre magasabbak, a deponálást nem támogatják, a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználására vonatkozó határértékeket a NÉBIH termékengedélyeztetési eljárása során alkalmazott 36/2006 (V.18.) határértékei irányába mozdítják. A termőföldeknek nagyon nagy szükségük lenne a tápanyag és a mikroelem hiányok utánpótlásra. A termelők egyre nehezebben viselik az állandó versenyt és a növekvő költségeket, tehát szükségük lenne egy olcsó, de biztonságos hatóanyag, tápanyag alternatívára, amelynek a növényélettani tulajdonságai megfelelőek és akár a termésben minőségi és mennyiségi előnyöket is jelenene. A fenti táblázatból könnyen kiolvasható, hogy stratégiai mennyiségben áll rendelkezésre a hatóanyag és mindez melléktermékként illetve hulladékként, tehát mezőgazdasági szempontból kincset érő lehetőségről beszélünk.
Ahol a komposztálással mezőgazdasági szakemberek foglalkoznak ott talán könnyebb a helyzet, hiszen ők azonnal megértik és látják az átfedéseket, lehetőségeket, jobban felmérhetik a komposzt talajbiológiai hatását, használatából adódó hosszabb távú nyereséget.
A Vidékfejlesztési Minisztérium szakamberei jól ismerik a problémakört és lehetőséggel intenzíven foglalkoznak.
Az idei év nyarán megrendezett KAP(Európai Unió Közös Agrárpolitika) konferencián is szakértői véleményeket fogalmazott meg:
A jövőre vonatkozó elképzelések közül Fazekas Sándor kiemelte: Magyarország természeti és éghajlati adottságai magas színvonalú és változatos élelmiszertermelésre ösztönzik a magyar gazdálkodókat. A miniszter úgy vélte, Magyarországnak és a magyar vidéknek olyan erőteljes és sokszínű mezőgazdaságra van szüksége, ahol a családi gazdaságoknak kiemelt szerepe van. Emellett a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyban van, a helyben előállított áru érték, miközben a gazdasági és környezeti szempontok is fontos jellemzői a gazdálkodásnak. E tekintetben a KAP, a Nemzeti Vidékstratégia és a Darányi Ignác Terv célkitűzései gyakorlatilag egybe esnek - húzta alá.
Utalt arra: a 2010 őszén megjelent bizottsági közlemény óta ismert az a hármas célkitűzés-rendszer, amelyet a 27 tagállam egyhangúlag fogadott el a KAP közös irányaként. Az életképes élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása az EU legfontosabb prioritásai. forrás(MTI)
Dacian Ciolos mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos a konferencia résztvevőinek küldött üzenetében kiemelte: az európai mezőgazdaság erőssége a termelési módszerek sokszínűsége, ezért olyan agrárpolitika kell, amely figyelembe veszi a nemzeti és regionális sajátosságokat. A biztos hangsúlyozta az élelmiszerellátás biztosításának, a természeti erőforrások megőrzésének és a területi egyensúly fenntartásának fontosságát. Úgy vélte, az EU vezető szerepet tölthet be a jövő élelmiszerellátásában, amelynek feladata a jelenleginél több áru előállítása a környezetet kevésbé terhelő módon. forrás:MTI
Egyértelműen megfogalmazásra került a helyes és követendő irány!
Az agráriumnak élelmiszert kell termelnie, mert nem a mezőgazdaság fogja az energetikai problémákat megoldani. Nem az energia ellátottság lesz a probléma a jövőben, hanem az élelmezés. Ehhez szigorúbb rendeletek és törvények megalkotásával utat mutatnak, megfelelő biológiai technológia alkalmazásával a szennyvíziszapokból a mezőgazdaság részére állami engedélyeztetési rendszert alkalmazva igazoltan hasznos termésfokozó komposzt, azaz engedélyes termék állítható elő.