Elérhetőségeink

Cím: 8300 Tapolca, Kossuth u. 2.

Telefon/Fax: 87/413-569

Email: titkarsag@elmolight.hu

Telephely telefonszáma: 30/927-4666

Telephely nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 7-15 óráig

Lakossági szennyvíziszap hasznosítása irányított komposztálással


Napjainkban települések csatornázottsága folyamatosan nő, így növekszik a szennyvíztisztítás során keletkező iszap mennyisége. Jelenleg hazánkban az  iszapok hatékony hasznosítása minimális, általában komoly gondot és költséget jelent a szolgáltatóknak az elhelyezése.

A műtrágyák ára folyamatosan emelkedik, és ez a trend – összefüggésben az energiahordozókkal – tovább folytatódik. Emellett szembetűnő az egyre csökkenő állatállomány, melynek következménye, hogy egyes növénykultúrákban szervesanyag-hiány alakult ki, mivel az istállótrágyázás drasztikusan visszaesett.

Magyarország a teljes műtrágya-felhasználását importálja: zömében késztermékként, részben hatóanyagként illetve földgáz formájában.

Kimondhatjuk tehát, hogy minden olyan anyag: legyen az biomassza, hulladék vagy más növénytáplálásra alkalmas alapanyag, amely visszaforgatható a talajerő-gazdálkodásba, stratégiai jelentőségű.

Az intenzív növénytermesztésnek nagytömegű szerves anyagot kell visszajuttatni talajaink biológiai ciklusába ahhoz, hogy alapvető termelőeszközünket ne tegyük tönkre.

Az ipari szennyeződésektől mentes szennyvíziszap - megfelelő technológia alkalmazásával - kiválóan felhasználható a mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására, azaz egyben megoldás a kieső szerves trágyák okozta problémára és árban is jelentősen előnyösebb használatuk a műtrágyáknál.

A komposztálódás olyan mikrobiológiai folyamat, amely humuszképződéssel zárul. Az intenzív, iparszerű növénytermesztésnek azonban a lassú - általában 8-12 hónapos – bizonytalan végeredményű, nehezen ellenőrizhető és spontán folyamatok már nem felelnek meg.

A megfelelő technológiával gyorsítani és ellenőrizni lehet az eljárást, mert a spontán mikrobiológiai folyamatok kockázata maga a várható sikertelenség és a többletmunka!

Kormányzati célkitűzések – földbirtok

Ma a nemzetek biztonságát az erőforrások szavatolják leginkább: az élelmiszer, ivóvíz, energia és a környezet biztonsága a legfontosabb előfeltételei a nemzetek biztonságának. Kiemelt fontosságú a hazai termőföldek megőrzése, megújítása és minőségi termelés tartós folytatása.

A Nemzeti Földalappal való gazdálkodás során kiemelt célként a következőket fogalmazta meg a kormány:

- a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása;
- az állattenyésztési tevékenység folytatásához szükséges termőföld biztosítása;
- versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése (birtokrendezés);
- a pályakezdők és a fiatal agrárvállalkozók, mg-i vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők földhöz jutásának elősegítése;
- szociális, közmunkavégzési- és demográfiai földprogramok támogatása;
- a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése.

Talajvédelem, hulladékgazdálkodási program

Részlet a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. április 8-án közölt Nemzeti Vidékstratégiai koncepció – 2020 II. (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégiai alapvetések) vitaanyagából:

„7.1.1 Talajvédelmi program

A talaj Magyarország egyik legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrása, melynek védelme, termékenységének fenntartása nem csupán a földhasználó, hanem a társadalom hosszú távú érdeke. A kedvező hazai természeti adottságok miatt a jó minőségű talajok aránya és a nagy termőképességű talajok kiterjedése jelentős. A kedvező adottságokat azonban természetes talajpusztulási folyamatok és az emberi beavatkozások (pl. helytelen agrotechnika, vegyszerhasználat, mezővédő erdősávok kiirtása) egyaránt károsítják. Ezen folyamatok a talajtermékenység csökkenése mellett a mezőgazdasági termelés költségeinek növekedését, az ökológiai, vízháztartási (növekvő aszályérzékenység) körfolyamatok felbomlását, a kockázatos anyagok felhalmozódását (élelmiszerbiztonság), valamint a vizek, ivóvízbázisok elszennyeződését eredményezik.”
 
„7.2.5 Hulladékgazdálkodási program

Az agrárgazdaság és a vidék számára fontos, hogy értékes anyagok ne váljanak hulladékká, azaz melléktermékként vagy másodnyersanyagként hasznosíthatók legyenek és ne jelentsen terhet hulladékként történő kezelésük…
….. A hulladékképződés megelőzése szempontjából fontos a mezőgazdasági szektorból származó anyagok minél nagyobb arányú visszaforgatása. A melléktermékként fel nem használható biomassza hasznosítását elsősorban biogáz és/vagy komposztáló telepek létesítésével kívánatos biztosítani. A célok eléréséhez szükséges intézkedéseket minden esetben a megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás prioritási sorrendben, a környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag leghatékonyabb megoldások alkalmazásával kell megtenni. További cél a biológiai úton lebontható növényi melléktermékek és hulladékok lerakásának korlátozása, lehetőség szerint megszüntetése, melyben fontos szerepe van a házi és közösségi komposztálás elterjesztésének. ...”
 

Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról:

Amennyiben a csatornába vezetett szennyvizek jogszabályoknak megfelelő minőségűek és a mai kor követelményeinek megfelelő tisztítás-technológiákat alkalmaznak, az iszap mezőgazdasági szempontból értékes szerves tápanyag, amelyet célszerűen vissza kell forgatni a termőtalajba. Ma Magyarországon a keletkező szennyvíziszap jelentés részét lerakókon helyezik el.
Az EU vonatkozó irányelvével harmonizáló hazai szabályozásnak megfelelően fokozatosan csökkenteni kell a biológiailag lebomló szerves anyag tartalmú hulladékok lerakókon történő elhelyezését. 2014. után szennyvíziszap lerakón történő elhelyezésére szolgáló új depónia kialakításával a Program nem számol, ezáltal az ilyen jellegű iszapkezelést egyértelműen nem támogatja.

A Program a tápanyagok természeti körfolyamatba való visszaforgatását, a szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő elhelyezését támogatja.

Szennyvíziszap egyre nagyobb mértékben történő hasznosítása javítja életminőségünket és a környezet állapotát, hozzájárul az ország jobb nemzetközi megítéléséhez, és komoly részét képezi a fenntartható fejlődés feltételei teljesítésének.

Szennyvíziszap elhelyezési probléma – jelentős költségek


Forrás: Magyar Viziközmű Szövetség – tanulmány – 2010. (9.8-as pont):
„Tekintettel arra, hogy a szennyvíziszap kezelés költsége a körülményektől függően jelentős szóródást mutat, azt javasoljuk, hogy egy átlagos, általános költségösszetevő szerint vegyük figyelembe az iszappal kapcsolatos költségeket.
 Az iszapszállítás költségét 80 km távolságra lévő hulladéklerakó esetén, 200 Ft/km szállítási díjjal számolva, 7300,- Ft/t értékben lehet figyelembe venni. Ebben már az üresen megtett út költsége is szerepel.
 Az iszapelhelyezés átlagos költsége a hulladéklerakók adataiból számolva 4650,-. Ft/t.
 Az iszapok víztelenítése szintén változatos, de a számítások szerint 3400,- Ft/m3 költség reális.”

100.000 tonna szennyvíziszapra vetítve:
(7.300 + 4.650 + 3.400) x 100.000 = 1,5 mrd Ft / év költség

További törvényi szabályozással is igyekszik hazánk eleget tenni a környezetvédelmi elvárásoknak és a deponálást visszafogni, amelynek egyik hatékony eszköze a hulladéktörvényben szereplő  hulladéklerakási járulék  emelése, amellyel a hasznosítás irányába igyekszik terelni a szennyvíziszap kérdést. A hulladéktörvény a települési szennyvíziszap esetében 2013 évben 3000 Ft/tonna, 2014 évben 6000 Ft/tonna, 2015 évben 9000 Ft/tonna 2016 évben 12000 Ft/tonna összeget határoz meg.

Az összes megtermelődő biomassza szárazanyagban és műtrágya hatóanyagra átszámolva
  szárazanyag millió t/év műtrágya hatóanyagra átszámítva
ezer t/év  átlag  millió Ft-ban
Szármaradvány
(Gabonafélék)
20-22  970-1000  985  69 185
Ipari növények melléktermékei 1,9-2,5  96-127  112  11 312
Zöldség- szőlő-gyümölcs melléktermékek 0,8-0,9  29-32  31  3 131
Állattenyésztés
(trágya és melléktermék
5,7-5,7  414-430  422  42 622
Kommunális iszap mezőgazdasági felhasználás 4-6  80-120  100  10 100
Összesen 28,4-37,3  1589-1709  1650  136 650

forrás: Holló J.MTA

Műtrágya-hatóanyagok közvetlen felhasználása, és a kommunális iszapokban reprezentált hatóanyagok összevetése 2011 évben: 

Műtrágya-hatóanyagok:  Nitrogén    302 e tonna

                                       Foszfor        51 e tonna

                                       Kálium         60 e tonna

                                       Összesen: 413 e tonna / 2011

 

1 tonna vegyes hatóanyag ára / 2011:    290 e Ft / t    

Összesen:  119.770 millió Ft / év

 

A mg.-ban felhasználható kommunális iszapokban reprezentált hatóanyag: 10.100 millió Ft / év

A komposztálás során hozzáadott lignocellulózok becsült hatóanyagtartalma: 5-10.000 millió Ft / év

Összesen az iszapkomposztokban reprezentált hatóanyag cca.: 20 milliárd Ft / év

Az éves műtrágya-hatóanyag import árának cca. 17 %-át fedezné a kommunális iszap-komposzt, miközben a mikroelem - tartalma miatt összehasonlíthatatlan előnyöket biztosít a növények és gazdák számára.

A fenti összefüggéseket egyértelműek! A szennyvíziszapok mennyisége nem csökken, a műtrágya árak pedig egyre magasabbak, a deponálást nem támogatják, a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználására vonatkozó határértékeket a NÉBIH termékengedélyeztetési eljárása során alkalmazott 36/2006 (V.18.) határértékei irányába mozdítják. A termőföldeknek nagyon nagy szükségük lenne a tápanyag és a mikroelem hiányok utánpótlásra. A termelők egyre nehezebben viselik az állandó versenyt és a növekvő költségeket, tehát szükségük lenne egy olcsó, de biztonságos hatóanyag, tápanyag alternatívára, amelynek a növényélettani tulajdonságai megfelelőek és akár a termésben minőségi és mennyiségi előnyöket is jelenene. A fenti táblázatból könnyen kiolvasható, hogy stratégiai mennyiségben áll rendelkezésre a hatóanyag és mindez melléktermékként illetve hulladékként, tehát mezőgazdasági szempontból kincset érő lehetőségről beszélünk.

Ahol a komposztálással mezőgazdasági szakemberek foglalkoznak ott talán könnyebb a helyzet, hiszen ők azonnal megértik és látják az átfedéseket, lehetőségeket, jobban felmérhetik a komposzt talajbiológiai hatását, használatából adódó hosszabb távú nyereséget.

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium szakamberei jól ismerik a problémakört és lehetőséggel intenzíven foglalkoznak.

Az idei év nyarán megrendezett KAP(Európai Unió Közös Agrárpolitika) konferencián is szakértői véleményeket fogalmazott meg:

A jövőre vonatkozó elképzelések közül Fazekas Sándor kiemelte: Magyarország természeti és éghajlati adottságai magas színvonalú és változatos élelmiszertermelésre ösztönzik a magyar gazdálkodókat. A miniszter úgy vélte, Magyarországnak és a magyar vidéknek olyan erőteljes és sokszínű mezőgazdaságra van szüksége, ahol a családi gazdaságoknak kiemelt szerepe van. Emellett a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyban van, a helyben előállított áru érték, miközben a gazdasági és környezeti szempontok is fontos jellemzői a gazdálkodásnak. E tekintetben a KAP, a Nemzeti Vidékstratégia és a Darányi Ignác Terv célkitűzései gyakorlatilag egybe esnek - húzta alá.

Utalt arra: a 2010 őszén megjelent bizottsági közlemény óta ismert az a hármas célkitűzés-rendszer, amelyet a 27 tagállam egyhangúlag fogadott el a KAP közös irányaként. Az életképes élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása az EU legfontosabb prioritásai. forrás(MTI)

Dacian Ciolos mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos a konferencia résztvevőinek küldött üzenetében kiemelte: az európai mezőgazdaság erőssége a termelési módszerek sokszínűsége, ezért olyan agrárpolitika kell, amely figyelembe veszi a nemzeti és regionális sajátosságokat. A biztos hangsúlyozta az élelmiszerellátás biztosításának, a természeti erőforrások megőrzésének és a területi egyensúly fenntartásának fontosságát. Úgy vélte, az EU vezető szerepet tölthet be a jövő élelmiszerellátásában, amelynek feladata a jelenleginél több áru előállítása a környezetet kevésbé terhelő módon. forrás:MTI


Egyértelműen megfogalmazásra került a helyes és követendő irány!

Az agráriumnak élelmiszert kell termelnie, mert nem a mezőgazdaság fogja az energetikai problémákat megoldani. Nem az energia ellátottság lesz a probléma a jövőben, hanem az élelmezés. Ehhez szigorúbb rendeletek és törvények megalkotásával utat mutatnak, megfelelő biológiai technológia alkalmazásával a szennyvíziszapokból a mezőgazdaság részére állami engedélyeztetési rendszert alkalmazva igazoltan hasznos termésfokozó komposzt, azaz engedélyes termék állítható elő.