A szennyvíziszapok, szennyvíziszap komposztok felhasználásáról
A műtrágya árak folyamatos emelkedése további feszültségeket szülhet, míg a világ legszegényebb országaiban további milliókat taszíthat éhezésbe - figyelmeztetett már évekkel ezelőtt az ENSZ. Magyarország az olajhoz hasonló műtrágya-függőségben él, amely enyhítésére egy hazai szennyvíziszap kezelési technológia lehet a gyógymód. A jelenleg elhelyezési gondokat és kiadást jelentő, egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszapok és ipari méretekben, koncentráltan képződő biomasszák, szerves hulladékok hasznosítása jelentheti a megfelelő alternatívát.
Persze ehhez a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és
kezelésének szabályairól is szólni kell. Az ide vonatkozó kormányrendelet célja, hogy egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve iszap és kezelt iszap, ideértve a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is.
Mi az a kezelt iszap, mit nevezhetünk a hatályos jogszabályok és rendeletek alapján szennyvíziszapnak, és mik a legfontosabb kritériumok?
Szennyvíziszap: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (pl: komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekálcoli és a fekál streptococcus szám iszap ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken.
A szennyvíziszap deffiniálása után nézzük mit nevez szennyvíziszap komposztnak az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet - amely a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályait rögzíti.
Szennyvíziszap komposzt: olyan szennyvíziszap, amelyhez az e rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és az a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen kerül előállításra.
A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, hiszen komoly veszélyeket is rejthet magában, ezért az engedélyt a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága talajvédelmi hatósági jogkörben (talajvédelmi hatóság) engedélyez.
A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását a talajvédelmi hatóság engedélyezi, ha annak minősége megfelel e rendelet előírásainak, továbbá a komposztálás során teljesülnek a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet előírásai is.
A talajvédelmi hatóság engedélye a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített talajvédelmi terv alapján elsősorban a területegységre kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyiségét határozza meg. A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása adott mezőgazdasági területre legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezhető. A talajvédelmi hatóság határozatában csak a földhasználó hozzájárulásával felhasználásra tervezett területre engedélyezi a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatását, és egyidejűleg előírja annak feltételeit. Ha a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, akkor a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges. A talajvédelmi hatóság a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználására kiadott engedélyről szóló határozatot természetesen közli a jegyzővel is.
Nagyon fontos tudni, hogy a mezőgazdasági felhasználás előtt a kijuttatandó szennyvíznek, szennyvíziszapnak, szennyvíziszap komposztnak a 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. számú mellékletben foglalt jellemzőit meg kell meghatározni, azaz talajvédelmi hatóság a talaj, a talajvíz, a szennyvíz, a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposzt vizsgálatát megköveteli.
A rendelet egyebek mellett azt is rögzíti, hogy tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgazdaságban nem használható fel. Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható és felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap mennyiség szállítható ki.
Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben.Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésűmagas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges. Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel.
A 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet jóval bövebben taglalja és részletesen szabályozza a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályait. Mi csak néhány elemét érintettük, mindezt azért, hogy lássák milyen szigorú és pontosan szabályozott körülmények esetén engedik a felhasználásukat, mindezt a lakosság védelmében. Oly annyira komoly a kérdés, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberei már el is készítették a rendeletre vonatkozó határértékek szigorításának tervezetét.
Összegezve elmondható, hogy a szennyvíziszapok fentiek szerinti kihelyezése, mezőgazdasági felhasználása mind veszélyekkel, mind saját jólfelfogott védelmünkben betartandó igen szigorú, időigényes szabályozásokkal nehezen kivitelezhető, és csak időben eltolja az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szennyvíziszapok problémájának hatékony és végleges megoldását. A szennyvíziszap hasznosítás egyik legjobb megoldása, mikor a szennyvíziszapot komposztálják és így szennyvíziszap komposzt keletkezeik, de akkor a komposztálási technológiát érdemes és kell vizsgálni, mert a spontán komposztálás komoly veszélyeket rejt.
A spontán komposztálásról röviden:
A spontán komposztálási eljárások nem egyértelműek végtermék szempontjából. Igazából nem is nevezhető komposztnak, hisz az csak egy végtermék, míg nem tudjuk a pontos összetételét, hatóanyag tartalmát és igazolt felhasználhatóságát. Mitől is lenne komposzt? A kezdeti fázistól a "végéig" a spontenaitás miatt senki sem tudja, hogy milyen gombák, spórák ...stb vannak jelen a folyamatban, így a végtermék valójában egy "fekete doboz". A mikroflóra - és az ebből eredő biokémiai összetétel - nem előre jelezhető, a fertőzőképességre pedig eklatáns példa a németországi Escherichia coli-járvány. A fertőzőképesség eliminálásához alapvetően magas hőmérséklet kell. A spontán komposztálás esetében ez sem mindig biztosított, ha biztosított, akkor iszonyú energiaigénye van, ami a gazdaságosságot kérdőjelezi meg. A rosszul megválasztott technológia hosszú évekre komoly elhelyezési problémát és többletköltséget jelenthet egy településnek. Kizárólag olyan technológia nyújt tehát biztonságos megoldást a kommunális iszapok kezelésére, amely eladható terméket, magas tápanyagbázisú és jó biológiai – végeredményben állandóan jó minőségű - végterméket garantál.
Spontán úton előállított komposzt fertőzőképessége
| Salmonella typhi |
115 nap |
elpusztul 60 °C 20 perc |
| Escherichia coli |
180-360 nap |
elpusztul 55 °C 60 perc |
| Leptospira icterohaemorrhagiae |
60 nap |
elpusztul 60 °C 10 perc |
| Poliomyelitis vírus |
180 nap |
elpusztul 60 °C 10 perc |
| Hepatitis vírus |
120 nap |
elpusztul 60 °C 10 perc |
| Trichinae spiralis |
100-180 nap |
elpusztul 65 °C 1 perc |
| Entaamoeba histolytica |
40-50 nap |
elpusztul 45°C 30 perc |
Mindenezeket figyelembe véve érdemes a kommunális szolgáltatóknak, szennyvíztisztitó telepeknek és nem utolsó sorban a gazdáknak, termőföld tulajdonosoknak egy másik alternatívát is megvizsgálni, ez pedig nem más, mint a kommunális szennyvíziszapokból megfelelő technológiával - szennyvíziszapok szakszerű kezelésével - előállított, korlátozás nélküli forgalombahozatali engedéllyel rendelkező termék lehetősége.
A tapolcai Elmolight Bt évekkel ezelőtt hazai és külföldi kutatók bevonásával - több éves fejlesztéssel – alkalmas megoldást talált az egyre nagyobb mennyiségben képződő kommunális iszap biztonságos és környezetbarát feldolgozására. Irányított komposztálási technológiájával a kommunális szennyvíziszapokból - amelyet alapanyagként alkalmaz – tisztán biológiai alapon olyan termésfokozó készítményeket állít elő, amelyek hatékonyságban megegyeznek a műtrágyával, miközben mikroelem-összetételben, biológiai hatásban azokat megelőzi.
Jelenleg a
szennyvíziszapok hatékony mezőgazdasági hasznosítása minimális és általában gondot és költséget jelent a szolgáltatóknak az elhelyezése, pedig az ipari szennyeződésektől mentes szennyvíziszap - megfelelő technológia alkalmazásával - kiválóan felhasználható a mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására: azaz a költség helyett árbevételt jelenthet.
A Biomass technológia komplex megoldást nyújt, hiszen a kommunális iszapokat nem csak ártalmatlanítja és feldolgozza, hanem egyben egy új irányt és megoldást is jelent az agrárgazdaságban egyre erőteljesebben jelentkező tápanyaghiányra és műtrágya függőségre. Az eljárással olyan - termékként korlátozás nélkül értékesíthető - magas minőségű komposzt gyártható, amely a talajregenerálás mellett a mikroelem hiánybetegségekre is megoldás.
A technológia további előnye, hogy a kommunális iszap biztonságos feldolgozása mellett az országos szinten mintegy 30 millió tonnás nagyságrendben keletkező mezőgazdasági melléktermékek jelentős részét is képes – a technológiai folyamatokhoz kapcsolódóan - jól hasznosítani.
Irányított komposztálás a spontán komposztálással szemben gyorsabb, egy pontosan - a végtermék szempotjából is- megtervezett, biológiailag irányított folyamat, a ciklusideje - tehát a tényleges komposzt előállításának ideje - harmada a spontán komposztálódáshoz képest. További előny, hogy ezzel az eljárással korlátozás nélküli forgalomba hozatali termékengedély kapható, ami a biztonságos mezőgazdasági felhasználáshoz nélkülözhetetlen.
A Biomass irányított komposztálási technológia nyílt és zárt technológiai feltételek között egyaránt megvalósítható és bármilyen más technológiához viszonyítva alacsonyabb beruházást igényel. Pontosan megtervezhető és meghatározható a végtermék szempontjából is, fertőzőképesség a spontán komposztálással szemben itt kizárt, tehát maximálisan biztonságos, mivel a biológiai irányítottság és a folyamat sajátossága okán - még hideg időben is - a komposztálási folyamat során termelődő magas hőmérséklet tökéletesen elimilál minden fertőző korokozót. A technológia mi kapcsolható a Gore-, vagy zártcellás (Kleen) eljárásokhoz. A komposztálás ciklusideje 60-90 nap, miközben a biológiai beavatkozás fajlagos költsége elenyésző, körülbelül 500-800 Ft köbméterenként, azaz egy átforgatás értéke.
Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a kommunális szennyvíziszap és mezőgazdasági hulladék olyan tápanyagbázist jelent, amely egy abszolút műtrágya-importőr ország esetében stratégiai kérdés. Különösen azért, mert a kommunális iszapot - mint környezetet terhelő hulladékokat - forgatja vissza a biológiai ciklusba, összekapcsoltan az egyébként haszontalan mezőgazdasági melléktermékekkel. A kettős előny mellett még külön a mezőgazdaságot is támogatja
olcsó, környezetbarát hatóanyagot biztosítva. A technológiát jelenleg 21 engedélyezett termékkel, 14 hazai városban (beleértve pl. Budapestet, Győrt és Debrecent is) sikeresen alkalmazzák és több ország is érdeklődést mutatat a technológia megvásárlására. Az átlagosan 60 napos ciklusidővel előállított humusztrágyák - biológiai aktivitásukat megőrizve - a talajban és növénykultúrákban is kedvező hatásúak, és megfelelnek a vonatkozó Magyar Szabványok (MSZ-08, MSZ-10-509, MSZ-318/2-85.) feltételei mellett FVM 36/2006. (V.18.) rendelet szerinti termék-engedélyeztetési feltételeknek.
Összegezve: a Biomass irányított komposztálási technológia- szabványosítható komposztálási folyamat - a spontán eljárásokkal szemben - céltudatosan szelektált, növényélettani és humuszképződési szempontból optimalizált mikroorganizmus törzs-tenyészetekkel (starterkultúra) dolgozik, irányítja a komposztálás folyamatát. Mindeközben költségtakarékos beruházási eszközállománnyal végezhető, gyorsan és eredményesen komposztálhatók különböző eredetű biomasszák, hatékonyan bonthatók talajszennyező veszélyes hulladékok: szénhidrogén-származékok, növényi- és állati eredetű zsírok, olajok, gyógyszergyártási szerves veszélyes hulladékok.
