Elérhetőségeink

Cím: 8300 Tapolca, Kossuth u. 2.

Telefon/Fax: 87/413-569

Email: titkarsag@elmolight.hu

Telephely telefonszáma: 30/927-4666

Telephely nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 7-15 óráig

Komposztálás hatása a kommunális szennyvíziszap termésnövelő anyagként történő alkalmazhatóságában


A dokumentum IDE kattintva letölthető.

Napjainkban egyre több helyen valósul meg a települések csatornázása. A nagyobb arányú csatornázottság magával vonja azt a tényt, hogy növekszik a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap mennyisége. A megfelelő beltartalmi mutatókkal rendelkező szennyvíziszap felhasználható mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználását az 50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet szabályozza. Ebben a rendeletben részletesen van szabályozva, hogy a kihelyezéshez milyen vizsgálatokat kell elvégezni, az iszapok milyen beltartalmi mutatóknak kell hogy megfeleljenek és milyen engedélyeket kell beszerezni hozzá. A rendeletben foglalt határértékeket várhatóan szigorítani fogják és erre érdemes minden szennyvíztisztító telep üzemeltetőjének időben felkészülni. A vizsgálatok elvégeztetése és az engedélyek beszerzése igen időigényes és költséges. Ezekre a problémákra nyújt megoldást a Biomass technológia amely szennyvíziszapok komposztálással történő ártalmatlanítására jött létre. A Biomass technológia eredményeképpen keletkező termésnövelő anyag kielégíti a 36/2006 (V.18.) FVM rendeletnek a termésnövelő anyagok korlátozás nélküli forgalombahozatali engedélyezéshez szükséges előírásait.

Előnyei - egyesíti a zárt rendszerű cellás és nyílt rendszerű prizmás eljárások előnyeit - kevesebb eszköz és gépigénye van mint egy zárt rendszerű eljárásnak:
- rövid ciklusidő
- alacsonyabb befektetési igény
- könnyen ellenőrizhető a folyamat

A technológiához szükséges anyagok:

  • 45%kommunális szennyvíziszap
  • 50% adalékanyag(lombhulladék, növényi apríték)
  • 5% oltóanyag

A technológiában a víztelenítési technológiától függően 18-22% szárazanyag-tartalmú iszap használható fel amely nem tartalmaz határértéken felüli nehézfém és szerves tényezőket. A felhasználásra kerülő kommunális szennyvíziszap összetételét a felhasználás előtt ellenőrizni szükséges, aminek ki kell elégíteni a Termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006 (V.18.) FVM rendeletben a komposztokra vonatkozó beltartalmi előírásokat, ennek alapján a kész komposzt paraméterei is megfelelnek az előírásoknak.

Az adalékanyagok a C:N arány és nedvességtartalom beállítása céljából szükségesek.

  • Fűrészpor, faapríték
  • Szalma, széna
  • Közterületi hulladék (Fű, kaszálék, ágnyesedék)

A technológiában elsősorban fűrészpor és faapríték alkalmazásával számolunk ,ennek hiányában szalma illetve egyéb növényi melléktermék jöhet szóba.

Ezen adalékanyagokkal szemben támasztott követelmények, hogy minél szárazabb legyen, és az aprítottság 80-90%-ban 0,5-2 cm-es aprítottságú legyen. A fűrészpor, faapríték különösebb előkészítést nem igényel, a keverés előtt arra kell törekedni, hogy az 5cm-nél nagyobb darabok ne jussanak be a kevert anyagba. A szalmát ágnyesedéket a felhasználásuk előtt aprítani kell.

Mindig a helyi körülmények döntik el, hogy milyen növényi mellékterméket használunk

Az oltóanyag a komposztálás folyamatát beindítja, gyorsítja, irányítottá teszi, jobb minőségű végterméket, komposztot eredményez. Miért is szükséges az oltóanyaga? A szennyvíztisztítás folyamata is mikrobiológiai, de fajösszetételében merőben eltér a klasszikus humifikálódás (komposztálódás)-tól. A kijövő friss, vagy a rothasztott iszap - benne gyakorta nagy csíraszámban fellelhető patogénen túl - alig tartalmazza azokat a fajokat, amelyek a talajba kerülő szervesanyagokból humuszanyagokat, növekedést és fejlődést serkentő biotikumokat termelnek. Egyébként önmagában a viszonylag alacsony szervesanyagtartalmú kommunális iszap nem is komposztálható, szénforrásra(adalékanyagok) van szükség, és a mikrobiológiailag szükséges fajok bevitelére.

Az irányított komposztálási technológia célja:

  1. Hasznos irányba tereli a spontán úton nem egyértelmű lebontó folyamatokat a magas csíraszámban bevitt inokulum-mennyiséggel.
  2. Jelentősen meggyorsítja az egyébként 6-10 hónapig tartó folyamatot, ezzel a technológiával a komposztálás 60, maximum 90 nap.
  3. A komposzt primér oltókultúrának tekinthető a bevitt speciális cellulóz- és lignocellulózbontó törzsek révén a szabadföldi felhasználásban.
  4. Bevitelre kerülhetnek a komposztba olyan hiperparazita mikroorganizmusok, amelyek egyes talajban élő, növénykárosító gombák ellen biológiai védelmet nyújtanak.

Ahhoz, hogy a szennyvíziszap komposztálása irányítottan menjen végbe, azokat a mikroorganizmusokat kell nagy csíraszámban bekeverni, amelyek a lignin és cellulóz lebontását gyorsítják. Az így keletkezett bomlási termékek tápanyagként szolgálnak azoknak a mikroorganizmusoknak, amelyek a komposzt humifikálódását végzik. A ligninek és a humuszanyagok ellenállóak a sokféle kötéstípus miatt, a polimerek monomer alkotórészeinek véletlenszerűsége és valószínűleg a szabad gyökök nagy koncentrációja miatt. A kötéstípusok nagy variációja miatt igen sokféle mikroorganizmus szükséges a lebomláskor.

A lebontást elősegítő ill. végző fajok válogatása több éves munkával történt, a gyógyszergyártási háttérrel előállított oltókultúrák a biológiai folyamatok optimalizálására alkalmasak. A beoltást követő - és elsősorban a cellulóz, hemicellulóz -, ligninadalék bontásából származó - szénforrás növekedés eredményezi a további hasznos fajok robbanásszerű felszaporodását és jól hasznosítható, apatogén komposztot nyerünk.

A komposztálás aerob mikrobiológiai folyamat, ezért főleg az első termofil szakaszban biztosítani kell az anyag levegőztetését, amelyhez akár elég egy homlokrakodó. Az aerob lebomlási szakaszban a prizmák hőmérséklete eléri a 60-Co-t. A folyamat során elpusztulnak a szennyvíziszapban esetleg megtalálható humán patogén mikroorganizmusok. Nyílt és zárt technológiai feltételek között megvalósítható a technológia.

Az általunk kidolgozott, és elsősorban biológiai-biotechnológiai tényezőkre alapozott technológia az alábbi szempontokat célozza:

1. Gyors, irányított komposztálás.
2. Patogenításmentes komposzt.
3. A talajélet és növénytelepítés szempontjából hasznos, kijuttatás után továbbra is aktív fajok alkalmazása.
4. Lehetőséget teremtsen a meglevő szennyvíziszap hasznosítására.
5. Így a szennyvíztisztítás komplex folyamatát közgazdaságilag és környezetvédelmi szempontból aktív tevékenységgé lehet tenni.

A komposzt jellemzői

A végtermék(Biomass Super komposzt, Vulkánkomplex komposzt, Cofhumin), azaz a kész komposzt mennyisége a kiinduló anyagmennyiséghez képest térfogatban 20-25%-kal tömegben 15-20%-kal kevesebb a komposaztálás során eltávozó víz CO2, manipulálási veszteség és tömörödés miatt. A komposzt szerkezete morzsalékos, jó víztartó kapacitással rendelkező homogén humuszanyag. Amely sötétbarna színezetű, nedves földszagú, könnyen bemunkálható.

Előnyei:

  • nincs perzselés (fiziológiai szárítás) veszélye
  • gyommagmentes
  • nem tartalmaz emberre-, állatra veszélyes parazitákat, fertőzőképes kórokozókat, sőt a növényi polifág parazitafajoktól is mentes
  • azonnali (egy éven belüli) tápanyag-szolgáltató képessége mellett a benne lévő (oltóanyag) célra szelektált humuszképző fajok tovább működnek a talajban, regenerálva a műtrágyáktól, növényvédőszerektől leromlott talajéletet
  • aktív humuszképző: ezt a természetből izolált fajspektrum biztosítja, amely az oltóanyag összetételéből adódik

Felhasználható: szántóföldi kultúrákban, szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, dísznövények, parkok szervestrágyázására. A készítményt célszerű a kijuttatás után azonnal a talaj termőrétegébe bedolgozni.

Jelenleg az országban többhelyen (Biomass technológiák jelenléte az országban) sikerült ezzel a technológiával megoldani a környezetet terhelő kommunális szennyvíziszap káros hatásainak megszüntetését és a mezőgazdaságban hasznos, talajtermékenység fokozó komposzttá való átalakítását.

Sáry Lajos (növényvédő mérnök, biotechnológus)